A kormánnyal szembeni elégedetlenség folyamatosan nő. Rég nem látott tömegek tüntetnek országszerte. De Orbánnak nincs félnivalója, amíg senki nem áll a tömeg élén. Egyelőre tart még a választók haragja az összefogás vesztes pártjaival szemben, de ha továbbra sem érkezik meg fehér lovon a Tökéletes Kihívó, akkor egy idő után mégis csak közülük kell valakit választani.  Eddig egyedül Dobrev Klára jelentkezett be kihívónak, de vannak még a porondon lehetséges jelöltek. Nézzük végig a most szóba jöhető opciókat!

1. Donáth Anna

A DK mellett egyetlen jelentősebb ellenzéki párt van pillanatnyilag: a Momentum (a Mi Hazánkot nem tartom ellenzéki pártnak). A párt tényleges vezetője, Donáth Anna jelenleg anyasági szabadságon van, a helyén tevékenykedő Gelencsér Ferenc pedig teljesen alkalmatlan pártvezetőnek. Hiába mozdultak meg tömegesen a fiatalok, egyedüli generációs pártként a Momentum ebből semmit nem tudott profitálni eddig.

Donáth Anna visszatérésével új erőre kaphat a párt, és Orbán tökéletes ellentéteként erős jelölt lehetne kihívónak is. 

2. Márki-Zay Péter

MZP népszerűségét alaposan megtépázta a bukott kampány és az ennek során mondott blődségek, de ha a jelenleg folyó adomány-ügyet átvészeli és sikerül összehoznia a régóta lebegtetett pártját, még mindig szóba jöhet jelöltként. A kampány során semmilyen piszkos ügyet nem talált a múltjában a Fidesz propagandagépezete, így a becsületessége nem kérdőjeleződött meg. 

3. Botka László

A szegedi polgármestert korábban az MSZP jelöltjeként akkor buktatták meg, amikor egy Gyurcsány-mentes ellenzéki összefogást szeretett volna létrehozni. Az idő őt igazolta, Gyurcsánnyal semmilyen formában nem tudott eddig nyerni az ellenzék. Sikeres polgármesterként, az MSZP-s időket rég maga mögött tudva, ő is szóba jöhető jelölt lehet.

4. Bajnai Gordon

Válságkezelési tapasztalattal rendelkező ex-miniszterelnökként nem hagyhatjuk ki a számításból az újabban az ellenzék hátországában tevékenykedő Bajnait sem. 

 5. Dobrev Klára

A magam részéről a DK-t a Fidesz Patyomkin-ellenzékének tartom, és nyilván nem véletlenül szavazott Dobrev ellenében az aktív ellenzéki tábor nagyobb része az ellenzéki előválasztáson. Kizártnak tartom, hogy mögötte sorakozzon fel egy teljes összefogás. Az viszont könnyen meglehet, hogy egy a DK-val szembeni ellenzéki tömb jelöltje mellett harmadikként Dobrev is elindul majd Orbán ellen. 

És akkor nézzük az olvasók véleményét!

Gyurcsány Ferenc lassan két évtizede a legnépszerűtlenebb magyar politikus. Saját maga paródiája, egy két lábon járó mém, de valahogy sosem tud rajta felhőtlenül nevetni az ember, hiszen nem kis szerepe van abban, ahol most tart az ország. Kormányzása katasztrófába torkollott, azóta pedig zsinórban négy katasztrofális ellenzéki vereség összehozásában volt kulcsszerepe. (Persze más pártelnökökkel ellentétben nála fel sem merült, hogy lemondjon a pártja éléről.)

Gyurcsány támogatói jellemzően nyugdíjasok, és ennek hátrányait felismerve "Feri" már évek óta próbálkozik a közösségi médiában a fiatalok között is népszerűségre szert tenni, de eddig nem sok sikerrel. Bár minden más politikusnál többször tűnik fel a popkultúrában, nem túl hízelgő számára, ahogy ezekben a számokban megjelenik.

A legújabb Gyurcsányos dal, a Keresett a Feri talán a legjobb eddig az összes közül. Egyszerre figurázza ki maró iróniával az egomániás, visszavonulni képtelen Gyurcsányt, és a mindenért őt hibáztató Fideszt:

A következő dal címe: Orbán, verd ki a Ferinek, és pontosan azt meséli el benne az előadó, Krúbi, amit a cím sugall:

Ennek van egy kicsit még szókimondóbb koncert-változata is, amiben már Márki-Zay Péter is feltűnik:

A következő számot Gyurcsány chatbotja ihlette. A szöveg nem túl mélyenszántó, de itt is inkább Gyurcsányon nevetnek, mint vele együtt:

És végül a legrégebbi dal, amit sokan Feri melletti kiállásnak értelmeztek, de a szerző azóta már tisztázta, hogy csak ironikusan buzdította Ferit a visszatérésre. Lehet, hogy nem kellett volna, mert komolyan vette.

Magyarországon védettségi igazolványhoz juthat mindenki, akit beoltottak vagy igazoltan átesett a Covid19 betegségen. A most megjelent kormányrendelet szerint azonban a munkáltató elrendelheti a kötelező oltást minden alkalmazottja számára, aki nem tudja igazolni, hogy ez nála orvosilag ellenjavallt. Ez azt jelenti, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkező, a betegségen igazoltan átesett dolgozókra is vonatkozna az oltási kényszer.

Az Alkotmánybíróság nemrég kiadott egy állásfoglalást, amelyben azzal utasította el a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos korábbi diszkriminációs panaszokat, hogy

"akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert beoltatták magukat vagy a fertőzésen túljutottak, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Márpedig csak abban az esetben minősül alaptörvény-ellenesnek a megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne.”

Most viszont már a védettségi igazolvánnyal rendelkezők csoportján belül tesz különbséget a szabályozás, amikor a természetes védettséggel rendelkezőket az oltottak mögé sorolja.

A betegségen átesetteket kisebb mértékben eddig is érte hátrányos megkülönböztetés, hiszen míg az oltással szerzett igazolványnak nincs lejárati ideje (egyelőre), addig a PCR teszttel szerzett csak 6, a szerológiai antitest teszttel szerzett pedig csak 4 hónapig érvényes, utóbbi pedig önköltséges is. (Tehát azoknak a dolgát nehezítik meg leginkább, akik valóban igazolni is tudják, hogy van ellenanyag a szervezetükben.)

Egy a Science Magazinban is ismertetett közelmúltbeli nagymintás izraeli kutatás szerint a betegségen átesés jóval erősebb védettséget biztosít a Delta variáns ellen, mint két dózis Pfizer vakcina. Azt is tudjuk már, hogy a vakcinák hatékonysága kb. fél év elteltével erősen elhalványul.

Mindezek tükrében nem csak alkotmányjogilag, de tudományosan sem megalapozott a természetes védettséggel rendelkezők diszkriminálása az oltottakkal szemben.

"Ha az ellenzék kerül kormányra, akkor úgyis a DK-Jobbik összefogás diktál, mindegy ki lesz a miniszterelnök. Akkor meg minek szavazzak?" - kérdezik most sokan. Elmondom, miért érdemes mégis Márki-Zay Péterre szavazni.

Mai hír, hogy az MSZP-közeli Publicus Intézet szerint 4%-ot kapna a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amennyiben párt lenne és most lenne választás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a még meg sem alakult párt máris nagyobb támogatottsággal bír, mint a Karácsony Gergelyt támogató pártok bármelyike. 

Ha Márki-Zay lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, olyan országos ismertségre fog szert tenni a kampány során, amivel nagyon rövid idő alatt 10% fölé nőhet ez a támogatottság. Amint párttá alakulnak, szinte egy az egyben felszívhatják a morális válságban levő Jobbik szavazóbázisát és parlamenti képviselőinek jó részét is. A Momentum pedig már most is Márki-Zay mellett áll.

Az ellenzék győzelme esetén így Márki-Zaynak miniszterelnökként is lenne hátországa, és közel sem lenne annyira kiszolgáltatva Gyurcsányéknak, mint ahogy azt a Fidesz láttatni szeretné. Ha veszít az ellenzék, akkor is legalább az ellenzékváltás megtörténhet végre.

Márpedig a párttá alakulás nem kérdés, csak az időzítése. Én ezt valamikor a választás utánra várnám, az Új Világ Néppárt beolvadásával.

Ha most Márki-Zay nyer, a DK és az MSZP kénytelen lesz finanszírozni egy olyan születendő párt kampányát, amelyik aztán véget vet a kényelmes ellenzéki biodíszlet-létüknek.

Képzeljük most el Gyurcsány, vagy Puch László arcát Márki-Zay győzelmének kihirdetésekor.

Ugye, hogy máris megérte?

"Százezer tudatos fideszes résztvevő az ellenzéki előválasztáson elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa akár kétmillió valódi ellenzéki szavazó akaratát" - figyelmeztet Mérő László a Telexen megjelent publicisztikájában.

A professzor megoldást is javasol a problémára: "legyen nyilvános, hogy kik szavaztak az előválasztáson, és a szavazók listáját hozzák nyilvánosságra nagyon látványosan! Továbbra is titkos, hogy ki kire szavaz, de a résztvevők kiléte nem. Az a lista teljesen nyilvános, és járásonként, kerületenként, vagy akár utcánként elérhető"

Mérő szerint ebből kiderülne, hogy mennyi "köztudottan fideszes szavazó" szavazott egy adott jelöltre, és "a trollok által győzelemre segített jelölt visszaléphet az igazi győztes javára."

Minden tiszteletem ellenére is ki kell mondanom, hogy Mérő ötlete egy a valóságtól teljesen elrugaszkodott, bárgyú javaslat, mivel:

- akinek nincs Kubatov-listája, az hozzávetőlegesen sem tudja, hogy ki a fideszes. Nekem például fogalmam sincs, hogy a házamban lakók közül ki milyen szavazó. De még ha lenne is egy illegális adatbázisom a legutóbbi választás alapján, a pártszimpátiák változhatnak akár egyetlen rendelet hatására is (gondoljunk a védettségi igazolványos megkülönböztetésre). Aki egy éve még fideszes volt, ma már nem biztos, hogy az, és ez fordítva is igaz lehet, a gyakran radikálisan lezáráspárti ellenzéktől pártolhattak át nyitáspártiak a Fideszhez.

- a Fidesznek viszont jelentősen megkönnyítenék az ellenzéki szavazók listájával a Kubatov-lista frissítését (ők nyilván jobban ki tudják ebből szűrni a sajátjaikat), így hatékonyabban tudnának mozgósítani a választáson

- de még ha ki is lehetne így szúrni, hogy nagy számban szavaztak vélhetően fideszes trollok, egész biztosan nem lépne vissza a nyertes. A trollok ugyanis azért szavaztak rá, mert vagy nyilvánvalóan elbukik majd a kormánypárti jelölttel szemben, vagy eddig is együttműködött titokban a Fidesszel. Előbbi esetben ez számára is nyilvánvaló volt, tehát ha az ellenzéki győzelem lenne a célja, el sem indult volna. 

És akkor el is érkeztünk a Fideszes hekkelés egyetlen igazi ellenszeréhez: ne indítsunk rossz jelölteket.

Dobrev Klára elutasítottsága 44%, több, mint bármelyik három másik miniszterelnök-jelölté összesen. A Medián áprilisi felmérése alapján az ellenzéki választók közel fele semmiképp sem választaná Gyurcsány feleségét. (Ugyanez a szám Márki-Zay Péter esetén mindössze 6%, és senki más nincs 20% fölött.) Dobrev az egyetlen jelölt, akivel garantáltan elbukik az ellenzéki összefogás.

A Fidesz azért terelte egy listára az ellenzéket, hogy mindenki összegyurcsányozódjon. Az ő favoritjuk Dobrev, és meg is fogják tolni. Ennek egyetlen ellenszere az lenne, ha Dobrev nem indulna.

De akkor miért indul?

Ugyanez a helyzet az egyéni választókerületekben is. Az ellenzéki sajtó részletesen beszámolt róla, hogy a zuglói parkolási mutyiban az MSZP együttműködött a Fidesszel. Ennek ellenére az MSZP azt a Tóth Csabát indítja ismét, akire ezen kívül még számos más sötét ügy árnya is rávetül, és akkor még nagyon óvatosan fogalmaztam. Amikor Tóth Csaba megtudta, hogy a Momentum az ő körzetében indítja Hadházy Ákost, egy fideszes lejárató videó megosztásával támadt riválisára. Az előrejelzések szerint viszont Hadházy biztosan vezet.

Vajon kihez fordulhat most Tóth Csaba segítségért?

És meglepődne valaki, ha kiderülne?

Akkor miért indítja az MSZP ezt az embert?      

Nem lenne egyszerűbb az ellenzéki jelöltek listájáról kihúzni a fideszes kollaboránsokat, mint a szavazókéról, Professzor Úr? 

"Nem szívesen veszek részt abban az adok-kapokban, amik a halálozásis statisztikák körül zajlanak, csak azt tudom elmondani Önnek, hogy én mit nézek. Eddig is ezt tettem, ezután is ezt teszem. Van az Európai Uniónak egy minden tagállamra kiterjedő adatszolgáltatási felülete, ahol közlik, hogy az utolsó békeévhez képest a covidos évben mennyien halnak meg... Ez egy valóságos szám, ami azt mutatja, hogy mennyi életet veszítettünk el az utolsó békeévhez képest. És ha így nézzük... akkor Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik, ahol inkább kevesebben haltak meg. A magyar adatszolgáltatás egy másik logikát követ. Magyarországon nem teszünk különbséget aközött, hogy valaki covidban halt meg, vagy coviddal halt meg... azért halt meg, mert megkapta a fertőzést, vagy egyébként is olyan betegsége volt, ami elvitte volna, de közben megkapta a covidot is... Ha valaki kap egy heveny gyomorvérzést és meghal, de közben kiderül, hogy covid-fertőzött volt - a kettőnek dolognak nincs köze egymáshoz - mi beírjuk covid-halálozási esetként, mert ilyen a magyar egészségügyi statisztika." - Orbán Viktor (április 23. Kossuth Rádió)

Sokan kaphatták fel a fejüket, amikor Orbán a fenti kijelentéssel hiteltelenítette az Operatív Törzs napi halálozási adatait. Szeptemberben még ugyanezekre az adatokra hivatkozva értékelte sikeresnek a kormány járványkezelését, de mivel mostanra ezek alapján már világelsők lettünk népességarányos covid-halálozásban, már azt hazudja, hogy soha nem is ezeket figyelte. 

Az új kormánypárti narratívát a Magyar Nemzet aznap megjelent cikke ismerteti, kiemelve az Orbán által is hivatkozott Eurostat felmérést. Ezzel azt állítják, hogy nem hogy világelsők nem vagyunk covid-halálozásban, de még az EU-ban is a középmezőnybe tartozunk. A cikkben idézett Windisch László KSH alelnöknek annyiban igaza van, hogy a világelsőség nem egyértelmű, mert vannak országok, ahol a covid-halálozást jóval meghaladta a többlethalálozás, tehát vélhetően aluljelentették az adatokat. 

Az Eurostat felmérés eredménye azonban több okból is félrevezető:

1. Előzetes adatok

Az Eurostat felméréshez szolgáltatott KSH halálozási adatok előzetesek, és jelentősen módosulhatnak még hónapokra visszamenőleg is. A 2020-as éves halálozást például február 25-én korrigálták 139,549-ről 140,900-ra, ami nagyrészt a november-decemberi kiugró halálozási adatok korrekcióját jelentette. 

2. A százalékos adat félrevezető

Magyarországon 2019-ben 129,603-an, 2020-ban 140,900-an haltak meg. A többlethalálozás 11,297, ami 8.7%-os növekedés 2019-hez képest.

Portugália lakossága félmillióval több mint Magyarországé. Náluk 2019-ben 111,793-an haltak meg, 2020-ban 123,121-en. A többlethalálozás 11,328, ami 10.1%-os növekedés 2019-hez képest.

A százalékos adatot nézve úgy tűnhet, mint ha jobbak lennénk Portugáliánál, pedig épp ellenkezőleg: lakosságarányosan nálunk magasabb a többlethalálozás. Azért alacsonyabb a százalék, mert nálunk jóval többen haltak meg 2019-ben (ahogy minden évben), és ez eltorzítja az eredményt.

Mivel az egész EU-ban Magyarországon a 5. legmagasabb a halálozási ráta Bulgária, Lettország,  Litvánia és Románia után, a magas bázishoz képest százalékosan nyilván alacsonyabb tűnik ugyanakkora többlethalálozás, mint egy kedvezőbb halálozási rátával rendelkező ország esetében. 

A többlethalálozás lakosságarányos százalékát lenne értelme összevetni, és ebben már közel sem állnánk ilyen jól.

3. Nincsenek szinkronban a hullámok

Magyarországon január-februárra a 2. hullám leszálló ága esett, ami kb. az ilyenkor szokásos influenzajárványokkal megegyező halálozást hozott, ezért ebben az időszakban szinte nem is volt többlethalálozás. A 3. hullám március végére futott fel, és a 12.-13.-14. héten tetőzött. Ennek még csak az eleje lóg bele az Eurostat által vizsgált, 12. hétig tartó időszakba, az is nagyon előzetes számokkal. (Az Operatív Törzs adatai alapján pedig csak a 16. héten értük el a negatív világrekordot.)

Ezzel szemben Portugáliában például január-februárban zajlott a 3. hullám, ami mostanra teljesen lefutott.

Nyilván akkor lesz értelme az összehasonlításnak, ha már nálunk is meglesznek a teljes 3. hullám végleges adatai.

Tökéletes módszer ugyan nincs a covid-halálozás mérésére, de érdemes elolvasni erről Ferenci Tamás cikkét. A cikk végén Ferenci is arra jut, hogy aktuális járványügyi helyzetünk az összes európai ország közül a legrosszabbak között van.

Orbán erősen csúsztatott, amikor azt állította, hogy "Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik, ahol inkább kevesebben haltak meg". Az Eurostat felmérés alapján ilyet nem lehet állítani. Amikor pedig azt sejteti, hogy az Operatív Törzs számai eltúlzottak, a saját járványügyi intézkedéseinek legitimációját ássa alá.

Ez már erősen közelít Bayer Zsolt érveléséhez, aki szerint akinek volt valamilyen alapbetegsége (cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás), az úgyis nemsokára meghalt volna, ezért valójában nem számít covid-halottnak, így valójában alig hal meg valaki a covid miatt. De akkor mégse halnak meg sokkal többen, mint máskor? Akkor miért vannak a korlátozások? Miért diszkriminálják, aki nem akarja beoltatni magát? - merülhetnek fel a kérdések.

Ahogy fentebb írtam, a 2019-hez viszonyított többlethalálozás 11,297 volt tavaly, az Operatív Törzs által jelentett covid-halálozás pedig 9,667 volt. Ha Orbánnak és Bayernek lenne igaza, akkor a tényleges többlethalálozásnak lényegesen alacsonyabbnak kellene lennie az Operatív Törzs számainál, de tavaly éppenhogy magasabb volt.

A hamarosan megnyíló éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek, mozik, és sportlétesítmények csak védettségi igazolvánnyal lesznek látogathatók (a teraszokat leszámítva), Orbán meglépte, amit sokan blöffnek hittek, és ennek súlyos következményei lehetnek.

4 millió oltottnál hozta meg ezt a döntést, rajtuk kívül pár százezren lehetnek még akik a betegségen átesettség révén szerezték meg a védettségi igazolványt. Két részre oszlik a társadalom: kiváltságosokra és páriákra. És a páriák már most nagyon dühösek. 

Nem lesz hálás feladat a védettségi igazolvány ellenőrzése, és nem kell sokat várni az első komolyabb konfliktusra. Pincérek fognak igazoltatni az éttermekben és a jegyszedők a moziban? Hogy akarják ezt betartatni?

Végtelenül megalázó helyzet lesz ez azoknak, akik nem jutottak még, vagy nem is tudnak hozzájutni az igazolványhoz. És ez már tényleg egy olyan dolog, ami miatt büntetni fogják a Fideszt a jövő évi választáson. Sokan vannak, akik leszarják a korrupciót, a legrosszabb időket idéző propagandát és az ország keletre térítését, de amikor nem engedik be őket a kocsmába, akkor már nem lesz az az Isten, hogy ők még egyszer a Fideszre szavazzanak.

A márciusi nemzeti konzultációban a válaszadók 65%-a támogatta, 35%-a ellenezte ezt a tervet. A KSH legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 61.7%-a választja az oltást, 14.4% hezitál, 18.8% pedig elutasítja. Arról viszont nem szól a felmérés, hogy az oltást választók közül mennyien fogadnák el a keleti vakcinákat is, pedig különösen a kínaival szemben elég nagy a bizalmatlanság.

És nem kell ahhoz összeesküvés-hívőnek lenni, hogy valaki ódzkodjon a koronavírus elleni oltástól ilyen ellentmondásos hírek mellett. Az AstraZeneca vakcinához kapcsolódó vérrögképződési kockázatot előbb határozottan cáfolták, aztán pár héttel később elismerték. A Sinopharm vakcináról is ellentétes hírek érkeznek, vagy alig véd, vagy jobb, mint a Pfizer. Óriási üzletről van szó, mindegyik gyártó szeretné kiütni a másikat, a Fidesz pedig megint milliárdokat nyúl le a kínai vakcina-bizniszen, így nyilván ezt fogják erőltetni. Ezek után, a javuló járványadatokat látva érthető lehet, ha sokan még várnának az oltással.  

Ebben a helyzetben az antitest-tesztelést javasolnám mindenkinek, hiszen akár tünetmentesen átesettek is szerezhettek védettséget, és így ők is megkaphatnák az igazolványt (egyelőre 4 hónapra). Ez a teszt kb. 10 ezer forintba kerül, az akkreditált laborok listája itt érhető el.  

Miközben az antitest-teszt jelenleg az egyetlen bizonyíték arra, hogy valaki valóban immunis, mégis az ezzel megszerzett védettségi igazolvány jár le a leghamarabb, és ez az önköltséges. Az oltással szerzett immunitáshoz heteknek kell eltelnie, a beoltottak viszont azonnal megkapják az igazolványt, ami soha nem jár le, pedig fél év elteltével ugyanúgy lecsökken az antitest-szintjük, mint a betegségen átesetteknél. A TASZ erre hivatkozva közölte pénteken, hogy diszkriminatív és alaptörvény-ellenes a megkülönböztetés ilyen feltételek mellett.

A páriák köre lassan szűkül, a feszültség viszont csak nőni fog, ha a nyaralást is keresztülhúzza az igazolvány hiánya. Orbán átlépte a Rubicont.   

Egy éve tart már ez a rémálom. Amikor tavaly tavasszal beütött a covid-pánik, és két hónap bezárkózás után úgy múlt el az első hullám, hogy gyakorlatilag meg sem érkezett, sokan elvesztették a hitüket a médiában. Amikor ősszel a még csak enyhén emelkedő számoknál is röpködött a sok "drámai" és "katasztrofális" a szalagcímekben, már nem hittek az emberek a farkast kiáltó fiúnak.

Aztán novemberre mégis ideért a járvány, elhozta 20 év legrosszabb halálozási adatait, de közben meg teljes szektorok kerültek a csőd szélére a korlátozások miatt. Ahogy év elején elkezdtek javulni a számok és megkezdődött az oltás, mindenki a márciusi nyitást várta, és az emberek megint a sajtó riogatásának tudták be a harmadik hullámról szóló híreket. A farkast kiáltó fiúnak viszont sajnos megint igaza lett. És most sokkal nagyobb a baj, mint ősszel, amit a lélegeztetőgépre kerülők számának változása mutat a legjobban:

A november 9.-i 415-ről  16 nap alatt futott fel ez a szám 656-ra, hogy aztán még két hétig ezen a szinten stagnáljon, mire csökkenésnek indult. Most feleannyi idő alatt ugrott fel 411-ről 751-re, és még nem tudjuk, hol lesz a vége. Azt viszont tudjuk Merkely professzor korábbi nyilatkozata alapján, hogy a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül volt decemberben. Azóta ez nyilván romlott, hiszen az elbaltázott egészségügyi reformnak köszönhetően március elején több ezren léptek ki a rendszerből, többek között a Szent Imre kórház intenzív osztályának 17 szakápolója.

És ezzel el is érkeztünk egy másik meséhez, a meztelen királyhoz. Orbán Viktornak van egy mítosza, miszerint nem csak ravasz és könyörtelen, de józan paraszti eszével mindig megtalálja minden problémára a legjobb megoldást, amit aztán kézi vezérléssel gyorsan végre is hajt. Ehhez képest most éppen teljes anarchiába torkollik a járványkezelés.

Egy év lett volna felkészülni a tömeges oltások lebonyolítására, de azért bedől a rendszer. A korlátozásokat kiváltó szűk keresztmetszet az egészségügyi személyzet. Nyilván meg kéne őket tartani, neadjisten külföldről szerezni (vissza) többet belőlük. (Ha futballisták vásárlására van pénz, talán ápolókra is lehetne.) De nem, inkább módosítsuk úgy a szerződésük, hogy ezrével lépjenek ki. Indítsunk milliárdokért nemzeti konzultációs kampányt a nyitásról, aztán zárjunk be.

Ez kormányzás? Viccnek is rossz.        

A tavasszal még a vírust legyőző vezénylő tárbornokként parádézó Orbán a halálozási számokat, mint a védekezés sikerének mértékét meggondolatlanul magára húzva novemberre kellemetlen helyzetben találta magát, de ez sem gátolta meg abban, hogy a haveri kör feltőkésítésének felpörgetésére és az ellenzéki önkormányzatok kivéreztetésére használja ki a veszélyhelyzet. Az év elején még úgy tűnt, hogy ha megtépázott renoméval is, de a lehetőségekhez képest jól jön ki ebből az egészből, de legutóbbi Kossuth rádiós interjújában már egy megtört embert hallhattunk, aki kétségbeesetten mutogat a tudósokra, hogy miattuk van ez, ő nem ezt akarta.

Csak két hét, hazudja Orbán, miközben Merkely szerint május közepe lesz, mire lecseng a 3. hullám. Hisz még neki valaki?

"Tegnap a barátaim találtak a koronavírusról egy weboldalt online konzultációval, de ami meglepő, hogy ez szokatlanul értelmes, és nagyon fontos kérdésekből állt," - adja elő Gődény György a saját, nehezen hihető verzióját a már nyomozati fázisban levő ál-konzultációról. Eszerint az égből pottyant weboldalra véletlenül bukkant Gődény baráti köre, és mivel véletlenül pont az volt benne, amit ők gondolnak a járványról, gyorsan meg is hirdették.

A barátok itt az Orvosok a Tisztánlátásért mozgalmat jelenti, amelynek Gődény mellett Tamasi József és Pócs Alfréd a vezetői, de szorosan kapcsolódik hozzájuk Lenkei Gábor is. Először ezen az oldalon jelent meg a felhívás az ál-konzultáció kitöltésére, ami eredeti formájában itt még elérhető.

Gődény és Tamasi most úgy tesznek, mint ha nem értenék, miért problémás adatot halászni egy kormányzati oldal meghamisításával. Hát már kérdezni sem szabad? Ezt nem hagyhatják annyiban! Támogatni fogják az Ismeretlen Konzultálókat.

Csakhogy itt hiba csúszik a mátrixba. Tamasi legutóbbi posztjának itt még elérhető változatában azt írja: "A kérdőív készítői igérik, néhány nap múlva máshová, máshogy rakják majd fel hasonló kérdéseiket." Ezek szerint akkor mégis ismeri az elkövetőket a Doktor Úr?

Az elszólást aztán gyorsan javította, a jelenlegi verzióban már csak az szerepel, hogy "úgy tűnik, néhány nap múlva máshová, máshogy felkerül a kérdéssor". Ez már egybevág azzal, amit Gődény igér a fenti posztban: "úgy döntöttünk, hogy azt az oldalt lemásolva, a kérdéseivel újraépítjük".

De vannak itt még érdekes egybeesések. A törölt nemzetikonzultacio.online oldal domainjét a domain.com szerint az amerikai Namecheap-en keresztül regisztrálták a panamai WhoisGuard-nál. Ugyanezeknél a cégeknél van regisztrálva Gődény két korábbi aláírásgyűjtő oldala, az oltásellenes alairasgyujtes.online, és a maszkellenes alairasgyujtes.com is, akár csak a Gődényhez közel álló Médiaforrás hírportál. (Itt jegyezzük meg, hogy Gődény állítása szerint a Médiaforrás egy tőle független társaság, akiknek ő csak együttműködő partnerként rendezett adománygyűjtést a Facebook oldalán.)

Persze az vesse Gődényre az első követ, aki nem regisztrált még Panamában weboldalt, lehet ez véletlen egybeesés is. Vannak ugyan, akik szerint ha egy madár úgy jár, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az kacsa, de hát mi előnye származna ebből a Doktor Úrnak?

Azon kívül, hogy ezzel most bepromózta a február végi tüntetését és a saját, a kormányéval már nem összetéveszthető konzultációját, amivel begyűjt egy csomó személyes adatot a '22-es ajánlóívek kitöltéséhez?

Na, ugye, hogy semmi.

A járványszkeptikus guru Gődény György hétfőn este a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció kitöltésére buzdította Facebookos követőit, de egy hamis oldalra irányította őket (a valódi ekkor még nem is volt elérhető). Mind az oldal webcíme, dizájnja, mind a járványszkeptikus narratívához passzoló kérdések azonnal egyértelművé tették még Gődény követői közül is sokaknak, hogy itt átverésről van szó. Ezeket a kommenteket azonban a Doktor Úr szorgalmasan kigyomlálta a poszt alól.

A kommentek cenzúrázása is azt mutatja, hogy itt nem a naiv Gődényt vezették meg, hanem ő próbálja átverni a követőit. Az oldal regisztrációja ugyan titkos, így nehezen lehetne bizonyítani, hogy ki áll mögötte, de itt egy kormányzati oldalt meghamisító adathalász akcióról beszélünk, amiből biztosan rendőrségi ügy lesz, és a linket hirdető Gődényt fogják először elővenni.

Miért éri meg neki ebbe belekeveredni? A korábbi aláírásgyűjtő akciói során már behúzhatta a követői személyes adatait, amik jól jönnek majd a 2022-es választáson induló új pártjának. Itt most inkább a médiacirkusz lehet a cél.

Február 28.-ára van meghirdetve Gődény "Vegyük vissza az életünket!" tüntetése a Hősök terére, amire egyelőre jóval kisebb az érdeklődés, mint a pár héttel ezelőtti kudarcba fulladt rendezvényre, amit ugyanott tartottak. Hiába tolja a Facebook hirdetéseket, még csak harmadannyi az érdeklődő, mint az LA75 párt eseményénél volt, és abból is csak pár százan mentek el végül.    

Amikor decemberben Gődényt rémhírterjesztés miatt előállították, sokan a szólásszabadság mártírjának állították be, és összességében jól jött ki az ügyből. Alighanem most is egy hasonló médiahackre készül, hogy a tüntetést promózza. De könnyen lehet, hogy ezúttal elszámolta magát. Itt ugyanis a saját követői megtévesztéséről van szó, amit ők sem fognak jó néven venni, és ami még fontosabb: a konzultáció meghackelése az eddig Gődénnyel elnéző Fidesznek is vörös vonal lehet.

A nemzeti konzultációktól eddig is sokan adatvédelmi szempontból tartózkodtak (lásd: Kubatov-lista). Biztosan nem hiányzott a Fidesznek, hogy most még egy adathalászati ügy is tovább rombolja a konzultációba vetett bizalmat. Gődény új pártja nagyon hasznos lehet a Fidesznek az ellenzéki szavazatok megosztására jövőre, de a Doktor Úr ezúttal túl messzire ment.