"Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri" - Orbán Viktor, 2020 szeptember 4. (koronavirus.gov.hu)

"Nem csak a jó ízlést sérti, hogy politikai eszközként használja a Párbeszéd azt a kérdést, hogy mennyien halnak meg... hanem mérhetetlenül lebecsüli azoknak az orovosoknak és ápolónőknek a munkáját. akik mindennap azért dolgoznak, hogy emberek életét mentsék meg... Kinek hányják Önök a szemére, hogy meghalnak emberek, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek és elviszi őket a vírus? Én értem, hogy nekem, de higgyék el, a vírus nem én vagyok. " - Orbán Viktor, 2020 december 14. (hirado.hu) 

Orbán mai beszédében elhangzott még az is, hogy az ellenzék a rossz halálozási adatok felemlegetésével valójában a vírusnak szurkol, ahelyett, hogy a betegek felépüléséért szurkolna.

Valaki szóljon már neki, hogy nem focimeccsen vagyunk. (Bár többek között az őszi tízezer nézős meccsek miatt tartunk ott, ahol.) A járvány kezelése a kormány feladata volt, ennek hiányosságait számon kérni pedig az ellenzéké.

Amíg jól álltak a halálozási adatok, Orbán egyszemélyes sikerének állította be az egészet, mint a Védekezés Fő Irányítója. Facebookon közvetítette, ahogy járta végig a kórházakat, és elégedetten számolgatták Szijjártóval a lélegeztetőgépeket. (Amikből 16-szor annyit vettek, mint amennyihez lenne személyzet.)

Most meg felteszi a kezét, hogy ez egy világjárvány. Nincs mit tenni, a vírusnak panaszkodjanak, neki ehhez semmi köze. És különben is, a gyógyíthatatlan betegeket viszi el. (Valahol felsír egy Gődény...) Még az is belefér neki, hogy miközben a halálozásról beszél, röhögcsélve gúnyolódik a Párbeszéden, mint ha nem jutna eszébe a párt neve (06:15-nél a fenti híradós videóban).

Az Operatív Törzs által közölt őszi COVID-halálozási adatok Európában a legrosszabbak közé tartoznak lakosságarányosan. A KSH heti halálozási statisztikáiban pedig ennél jóval nagyobb többlethalálozás látszik. Ez a kormány felelőssége, és mivel minden fontosabb döntést egyszemélyben hoz meg, személyesen Orbán Viktoré.   

Pénteken ismert járvány-szkeptikusoknál tartott házkutatást a rendőrség, számítógépeket foglaltak le és bevitték Gődény Györgyöt. A hírre megmondóemberek sora (Hont, Puzsér, Konok, TGM) reagált azzal, hogy bár vannak fenntartásai Gődénnyel szemben, itt most a szólásszabadság védelmében ki kell állnunk mellette.

Szerintem ennél összetettebb a probléma.

A tavaszi koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény módosította a BTK-t, kiterjesztve a rémhírterjesztés értelmezését. Májusban rövid időn belül két városban (Gyulán és Szerencsen) is helyi ellenzékieket vittek be a rendőrök rémhírterjesztés gyanújával, 50 lájkos Facebook posztok miatt, amikben nem állítottak semmi valótlant. Az egyik feljelentő a gyulai fideszes polgármester volt, így elég egyértelmű, hogy a Fidesz politikai bosszúra használta fel ezt a lehetőséget. Ez volt az a pont, ahol mindent el lehetett volna mondani szólásszabadság ügyben, amit persze többen meg is tettek (pl. Hadházy Ákos).

Eközben Gődény György, a 150 millió forint közpénzt eltüntető Közös Nevező 2018 kamupárt vezetője, milliós nézettségű járvány-szkeptikus videói sikerét kihasználva, százezres mozgalmat épített fel hónapok alatt. Saját alternatív hírportált hozott létre, amelyen szándékosan félremagyarázott hírekkel (lásd itt és itt) tévesztette meg követőit. Országos oltásellenes és maszkellenes aláírásgyűjtéseket szervezett, amelyeket adatgyűjtésre használt fel, és a korlátozásokat szorgalmazó tudósok ellen uszította követőit. Eddig egyedül a Facebook nehezítette meg a dolgát azzal, hogy időnként törölte valamelyik csoportját, de ezt aztán heteken belül újraépítette.

Amit Gődény csinál, az nem a szólásszabadság gyakorlása. Nem egyszerűen véleményt nyilvánít, tudatosan téveszt meg tömegeket anyagi haszonszerzés céljából. A fent említett véleményvezérek nagyvonalúan eltekintenek Gődény kamupártos múltjától, mondván az egy másik sztori, pedig ez egyenes folytatása annak. A Közös Nevező 2018 egyetlen mondanivalója az ellenzék szapulása volt, és Gődény most is az ellenzéket okolja, amiért "belehajtotta" a kormányt az újabb korlátozások bevezetésébe. (Mint ha az ellenzék bármit is ki tudna kényszeríteni Orbántól...) Az adatgyűjtés, mozgalomépítés egyetlen célt szolgál, a felkészülést a 2022-es választásra, a Gődény Párt 2.0-ra (lásd az erről szóló bejegyzést)

Gődény tevékenysége a Fidesz érdekét szolgálta, ezért nem siettek eddig fellépni ellene, vagy elővenni végre a Közös Nevező 2018 milliói miatt. Mostanra viszont a komolyra fordult járványhelyzetben már kezdett kényelmetlenné válni, ezért lépni kellett valamit. TGM vagy Puzsér állításával szemben őrizetbe vételről nem volt még szó, csak előállították. (Általában azt állítják elő, aki nem reagál az előzetes idézésekre.) Nagyon meglepődnék, ha nem úszná meg pénzbüntetéssel az egészet. (Amire majd gyűjtést rendez a nyája körében.) Az egész médiafelhajtás és a mártír-szerep pedig csak tovább növeli a népszerűségét, így már rövidtávon is jól jön ki ebből.

Aki ebből az egészből rosszul jött ki, az a Polt Péternél Gődényre panaszt tevő Kocsis-Cake Olivió és pártja, a Párbeszéd, akit előbb Gődény, majd Hont és Puzsér is felelősnek nevezett meg a történtekért, pedig a rendőrségi közlemény szerint egy régebb óta tartó nyomozás eredménye volt az akció, nem feljelentésé. Kocsis-Cake oldalát el is lepték a gyűlölködő bejegyzések. Valószínűleg a Fideszt ez sem bántja különösebben, sőt.

A Fidesz évek óta szűkíti a szólásszabadság kereteit. A fent említett májusi esetek, vagy az Index bedarálása mérföldkövei voltak ennek a folyamatnak. Gődény esete a fentiek miatt nem illeszkedik ebbe a sorba, és a valódi hősökkel szemben is méltatlan most egy szélhámost piedesztálra emelni.       

Az idei év 46. hetében (legalább) 5 éves csúcson (3642) volt a heti halálozás Magyarországon a KSH adatai szerint. Összevetettem a KSH adatokban a 42. héttől az előző négy év azonos heti átlagához viszonyított többlethalálozást az Operatív Törzs által jelentett COVID halálozással. Nagyon nagy az eltérés. Az Operatív Törzs adatai szerint a 45. és a 46. hét COVID-halálozásában alig van különbség, a többlethalálozásban majdnem ötször ekkora. A 46. hét többlethalálozása majdnem duplája az arra a hétre jelentett COVID-halálozásnak.

A kontextus kedvéért nézzük meg az elmúlt öt év halálozási statisztikáit is. Az idei évben nagyon enyhe volt az influenzaszezon (január-február), a COVID-halálozás pedig csak október végétől futott fel, ezért volt az előző évinél kedvezőbb az első kilenc hónapos halálozási adat. Ez most sajnos a COVID miatt át fog fordulni az elmúlt 5 év legrosszabb éves halálozásába, mivel a 49. hétre már az eddigi számok alapján bőven 4000 feletti halálozás várható.

Mostanra teljesen tarthatatlanná vált a vírus-szkeptikusok azon állítása, hogy a jelenlegi járvány nem rosszabb (vagy akár gyengébb), mint egy influenza. Ezek a kiemelkedő halálozási adatok szigorú megszorítások mellett alakultak így. Képzeljük el, mi lenne, ha még mindig tízezres meccseket tartanának. Ennek ellenére a vírus-szkeptikusok orákulumának tartott Letoha Tamás még nem olyan rég is ezt posztolta ki Facebook oldalán:

A többlethalálozást a közvetlen COVID halálozás mellett a túlterhelt egészségügyi rendszer miatt ellátatlanul maradt egyéb betegek halálozása is okozhatja. Ezeket is megelőzhette volna a kormány, ha jobban felkészíti az ellátórendszert a második hullámra, és megfelelő időben meghozza a szükséges intézkedéseket.

Apáti Bence hétfői Magyar Nemzetes publicisztikájában a Szájer-ügy tálalása miatt hazaárulással vádolja az ellenzéket. Szerinte Szájer egy titkosszolgálati akció áldozata lett, és ezen kárörvendeni, a kormányt emiatt támadni hazaárulás.

Amit eddig tudunk Szájer brüsszeli kalandjáról: a koronavírus korlátozásokat megszegve, családos emberként részt vett egy óvszer nélküli homoszexuális orgián amit egy körözött bűnöző szervezett, majd sikertelen menekülési kisérlete után kábítószert találtak a táskájában a rendőrök.

Nem tudom, hova lehetne ezt még fokozni.

Ez az ember a Fidesz brüsszeli frakciójának de facto vezetője, a párt alapítója, és kulcsfigurája 30 éve. Egész biztosan nem most, 59 évesen, a covid korlátozások és a vétó-ügy idején szottyant először kedve kipróbálni egy ilyen bulit. Sokkal valószínűbb, hogy annyira része volt ez az életének, hogy még most sem volt hajlandó lemondani róla, bármekkora kockázatot is jelentsen ez.

Szájer egy két lábon járó időzített bomba lehetett már évtizedek óta. Ezt a Fidesz vezetőinek, és személyesen Orbánnak is pontosan tudnia kellett. Bevállalták a kockázatot, mert a Párt szempontjából értékes embernek tartották. Bevállalták, hogy egy könnyen zsarolható ember képviselje az országot, bevállaltak egy esetleges nemzetközi botrányt.

Nem használnék erre olyan erős kifejezést, mint a hazaárulás, de talán ezen kéne elgondolkodni először, kedves Bence.

Persze ennél sokkat többet árt az ország hírnevének a jogállamisági vétó. Európa most azt látja, hogy a magyar miniszterelnök szemrebbenés nélkül képes komoly károkat okozni a többi országnak, mert azok meg akarják gátolni a lopásban. Ez az igazi probléma.

Az Operatív Törzs koronavírus-halálozási adatairól szóló hírek alatt mindig előjönnek az alábbi felvetések a kommentekben:

- Az elhunytak többségének más súlyos betegsége is volt, amúgy is rövid időn belül meghalt volna

- Influenzában többen halnak meg

- A KSH első 3 negyedévi halálozási statisztikája szerint csökkent a halálozások száma az előző év azonos időszakához képest

- A semmiért tettük tönkre a gazdaságot

A KSH pár hét csúszással közli a heti halálozási adatokat is. Az alábbi grafikonba betettem az elmúlt 5 év heti halálozási adatait:

A grafikonon látható, hogy a 43. héten (okt.19.-25.), amikor a heti COVID halálozás már megközelítette a 300-at, már mintegy 400-zal az előző évek átlaga felett van az idei szám. FRISSÍTÉS (12.02): A legújabb adatok szerint a 44. héten már 3000 fölött volt a heti halálozás, ami kb 700-zal több az átlagosnál, a 45. héten pedig már már 3300 fölött, ami 950-nel töb az átlagosnál, és már kis híján eléri a legrosszabb 2019-es influenza-hét adatait. A 44. hétre közel 400 COVID halottat jelentett az Operatív Törzs, a 45.-re 619-et. A többlethalálozás egyre jobban meghaladja az OT által jelentett covid-halálozás mértékét, a 45. héten már a másfélszerese.

Mivel jelenleg már heti 900 körül tartunk, és a kormány még a következő hetekben várja a tetőzést, a görbe tovább fog emelkedni, és a szigorú korlátozások mellett is az elmúlt évek legdurvább influenza-járványait is meghaladó halálozás várható.

Az előző évekkel ellentétben, idén enyhe volt az influenza-szezon, ezért volt alacsonyabb az év első 3 hónapjában a halálozás, és mivel a COVID-halálozás csak októberben kezdett felfutni (okt. 6-án lépte csak át a napi 20-at), nem meglepő, hogy az első kilenc hónapi halálozási adat összességében még kedvezőbb volt a tavalyinál.

Enyhébb influenzaszezon esetén kicsit magasabb szokott lenni az őszi halálozás, ilyen volt a 2016-os év is. Azonban a mostani emelkedés ennél jóval nagyobb, és egyértelműen a koronavírushoz köthető.

A COVID és az influenza között nagy különbség a középsúlyos, kórházi ellátást igénylő esetek száma is. Az egészségügyi válsághelyzet a szemünk előtt zajlik. Nem emlékszem, hogy bármelyik influenza-járvány idején is katonák és egyetemisták mozgósítására lett volna szükség, és most fordult elő először, hogy középkorú, egészséges ismerőseim oxigénmaszkos képe jön szembe a hírfolyamban. Most megtapasztaljuk, mit kellettt volna elkerülnünk a görbe laposításával.

Az előző poszt óta Doktor Gődény magasabb fokozatra kapcsolt: október 13-án meghirdetett országos aláírásgyűjtési felhívására már több, mint 34 ezren adták meg neki az adataikat. De miért is?

Gődény megtévesztő felhívásából úgy tűnik, mint ha a koronavírus elleni védőoltás kötelező beadásának törvényi előkészítése megkezdődött volna, és ez ellen lehetne most tiltakozni. Ilyesmiről egyelőre szó sincs, a kormány csak nyárra várja a vakcina érkezését, és Dr. Szlávik János nemrég nyilatkozta, hogy ez nem lesz kötelező.  

Gődény aláírásgyűjtő weboldalán megdöbbentő hírként ismerteti a jelenleg is hatályos 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről azon passzusait, amelyek alapján a kormány kötelezővé tehet védőoltásokat, és az aláíróknak azzal kell egyetérteniük, hogy "védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni". Nem csak a koronavírus ellenire, hanem semmilyenre, hiszen a törvény általánosan rendelkezik.Mint az köztudott, a kötelező védőoltásoknak köszönhetően szabadult meg az emberiség szinte teljesen olyan betegségektől, mint a diftéria (torokgyík), a polio (gyermekbénulás) vagy a TBC. Egészen elképesztő, hogy egy gyógyszerész álljon az oltásellenes mozgalom élére, de itt most épp ez történik.

Az akció céljáról érdeklődő 444-nek Gődény azt mondta, hogy "ha sikerül több mint 200 ezer aláírást összeszedniük, akkor kerülhet szóba egy népszavazási kezdeményezés", azonban ez is hazugság. Erről ugyanis nem lehet népszavazást kiírni, és Gődény ezt pontosan tudja. Barátja és harcostársa Seres Mária ugyanis már beadta ezt a kérdést az NVB-nek, és egy hónapja el is kaszálták, mivel "a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. Emellett a kérdés népszavazási jóváhagyása akadályozná az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségének teljesítését is."

Az akció valódi célja az adatgyűjtés, kihasználva az emberek jogos félelmét egy esetlegesen rájuk kényszerített, nem megfelelően tesztelt vakcinától. Aki látta a Partizán rablópártos videóját, emlékezhet rá, hogy Seres Mária 2008-ban a képviselői bemondásos költségtérítés elleni népszavazáshoz gyűjtött be több, mint 600 ezer aláírást. A videó szerint gyaníthatóan innen származnak a Seres környezetében feltűnő kamupártok jelöltállításához szükséges aláírások, amelyek aztán a 2014-es és 2018-es választásokon összesen 2.2 milliárd forintnyi közpénzhez juttatták ezt a társaságot.(Júliusban különösen nagy értékű költségvetési csalás miatt emelt vádat Seres és férje ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.)

Ebbe a körbe tartozik Gődény is, akinek a Közös Nevező 2018 nevű pártja 153 millióval tartozik az államkincstárnak, és már büntetőeljárás is folyik az ügyben. Gődény a mostani adatgyűjtéssel egyértelműen a 2022-es választásokra gyúr, alátámasztva mindazt, amit erről korábban is írtam.   

Emellett folytatja a maszkellenes áltudományos agitációt is. "Egy új CDC közlemény alapján az állandóan szövetmaszkokat viselők kapják el a koronavírust és más vírusokat, valamint mutatják azok légúti tüneteit." - állítja oldalán, A hivatkozott tanulmányban azonban nincs ilyen állítás. Épp ellenkezőleg. Az összefoglalóban az olvasható, hogy a vizsgált betegek jelentős része éttermekben kapta el a vírust, ahol nem viseltek maszkot az emberek. Éppen ezért a tanulmány javasolja, hogy korlátozzanak minden olyan éttermi egységet, ahol a megfelelő távolságtartás és maszkhasználat nem megoldható.Gődény a cikkből önkényesen kiragadott táblázat félreértelmezésével próbálja a saját álláspontját alátámasztani, ahogy azt legutóbb a WHO bejelentésénél is tette.   

Eközben Orbán pont a maszkviselés szigorításával próbálja visszafogni az egyre jobban terjedő járványt.

Az elmúlt napokban rengetegen megosztották Gődény György álhírét amely szerint a WHO megerősítette volna, hogy a "COVID nem veszélyesebb mint az influenza."

A valóságban annyi történt, hogy a WHO legújabb becslése szerint a Föld lakosságának kb 10%-a fertőződőtt meg eddig a vírussal. Csak ennyit állítanak a Gődény által bizonyítékként linkelt hírben.

Innentől aztán meglódul Gődény fantáziája. Kiszámolja, hogy ez csak 0.14%-os IFR (Infection Fatality Rate), ami szerinte "egyezést mutat a szezonális influenza adataival". Már itt csúsztat, hiszen az influenza IFR-je a WHO szerint jóval 0.1% alatt van, de figyelmen kívül hagyja azt is, hogy

- a WHO-nak van becslése az éves influenza halálozásra, ennek felső értéke 650,000. A COVID halálozás nemsokára eléri az 1.1 milliót. Ha csak a mostani mértékben növekszik ez a szám, akkor is kétszer annyi halottja lesz a COVID-nak. (A halálozás becslése megbízhatóbb, mint az IFR-é.)

- a COVID sokkal gyorsabban terjed (2.8 körüli R0 érték, szemben az influenza 1.3-as értékével), így jóval többen fertőződhetnek meg, és emiatt jóval több halálos áldozat is lehet

- egy vírus veszélyességét nem lehet csak a mortalitással mérni. A COVID-19 lefolyása jóval kellemetlenebb egy sima influenzánál (személyes tapasztalatból mondom), és sok esetben maradandó egészségkárosodást is okoz. Belehalni többnyire krónikus beteg, idős emberek szoktak (ez alól is vannak kivételek), de fiatal, egészséges emberekkel is csúnyán el tud bánni. Példa erre az OSC vízilabdacsapata, ahol ketten is komolyan lebetegedtek, az egyikük kétoldali tüdőembóliával került kórházba, a másik tüdőgyulladást kapott.

- a gyorsabban terjedő, súlyosabb lefolyású COVID betegség generálta betegmennyiség sokkal erősebben túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert, ami a megfelelő ellátás hiányában covidos és más betegségben szenvedő betegek állapotának romlásához, esetleg halálához is vezethet. (Ezért kell laposítani a görbét.)    

A WHO tehát nem állította, hogy a COVID kevésbé lenne veszélyes, mint az influenza, ezt csak Gődény költötte hozzá a hírhez, a fent felsorolt tények ellenére.

De nem elégedett meg ennyivel. Írásában ezek után előveszi a WHO márciusi 3.4%-os becslését, ami teljesen egyértelműen a CFR-re (Case Fatality Rate) vonatkozik, és ezt veti össze a fentebb kiszámolt IFR számmal. A CFR-nél a halottak számát az igazolt esetekkel osztjuk el, míg az IFR-nél a becsült fertőzésekével (amelyek jelentős része tünetmentes). A 10%-os bejelentésről szóló hírben is benne van, hogy több mint hússzor annyian lehetnek a fertőzöttek, mint az igazolt esetek.

Gődény ezek után óriási felfedezésként adja elő, hogy a márciusi CFR szám 25-ször magasabb, mint az általa most kiszámolt IFR, és le is vonja a teljesen hibás következtetést, hogy "a korlátozó intézkedések nemcsak most, hanem a járvány egész ideje alatt megalapozatlannak bizonyultak." Óriási felelőtlenség hamis információkkal aláásni a járvány elleni védekezés sikerességét egy olyan helyzetben, amikor a kormány koronavírus kutatócsoportjának vezetője szerint "ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat".

Nem marad ki ebből az írásból sem, hogy a halálozási adatok sem lehetnek megbízhatók, mivel nem lehet tudni, hányan haltak meg valóban a COVID miatt, és hányan haltak meg más okból úgy, hogy jelen volt a szervezetükben a vírus. A Nature magazinban nemrég megjelent egy cikk, amelyben 32 ország halálozási adatait vizsgálták, és összesen 600 ezerrel több halálozást találtak, mint az előző év azonos időszakában, amelyből csak 413 ezer volt COVID halálesetként regisztrálva. Ennek két oka lehet, egyrészt a covidos betegek által leterhelt egészségügy nem tudott ellátni más súlyos betegeket, másrészt valójában többen halhattak meg a COVID miatt is.

A magyar halálozási statisztikák kedvezően alakultak az év első felében, de mi viszonylag könnyen megúsztuk az első hullámot.A jelenlegi napi COVID halálozási adatok már meghaladták a tavaszit, és a járvány még felszálló ágban van. (Az elmúlt 3 hétben közel 300-an haltak meg a COVID miatt, míg előtte fél év alatt csak 600-an.) Az elhunytak alapbetegségeiből nem lehet tudni, hogy mennyivel rövidítette meg az életüket a vírus. A közelmúltban volt arra is példa, hogy egy fiatal tanár COVID okozta halála kimaradt a hivatalos statisztikából, és csak a sajtó nyomására került bele. Összességében, a külföldi tapasztalatok alapján a halálozást inkább felfelé kell majd utólag korrigálni.     

Gődény a napokban elkezdett adományokat gyűjteni követőitől a mozgalom saját híroldalának működtetéséhez, miközben az általa képviselt Közös Nevező 2018 párt még nem számolt el a 153 milliós visszafizetendő állami támogatásával. Nem lenne meglepő, ha a jelenlegi mozgalma is hamarosan párttá alakulna.   

Az utóbbi hónapokban a Mi Hazánk politikusai az LMBTQ mozgalom visszaszorításának érdekében akcióznak, a Fidesz támogatásával tematizálva ez irányban a közéletet. Novák Előd zászlóeltávolítási mutatványai után most a felesége, Dúró Dóra hirdetett harcot a meleg szereplőket is tartalmazó mesekönyvek ellen, amiben maga Orbán Viktor is mellé állt egyik legutóbbi rádiós megszólalásában („hagyják békén a gyerekeinket”).

A leosztás remekül működik, a meghökkentő akciókkal a Mi Hazánk bedobja a gumicsontot, amin aztán hetekig elveszekszik a fél ország, a Fidesz médiája és politikusai pedig öntik az olajat a tűzre. (A Vasárnap egyik írása szerint már Lázár Ervin meséi is kártékonyak, pedig szegény Lázár 2002-ben még ott ült a Fidesz pulpitusán, és 2007-es temetésén Orbán Viktor is részt vett). A motiváció érthető, legalább addig sem a gazdasági válságról, vagy az egyre romló járványhelyzetről beszélnek az emberek, és megvan az aktuális bűnbaknak kinevezhető kisebbség.

De mi lesz 2022-ben?

Orbán kiélezett harcot vár az ellenzéki összefogás ellen. A Mi Hazánk viszont a Fidesztől venne el szavazatokat, ha külön indul, és az ellenzék javára billentheti el a bizonytalan körzeteket. (Ahogy a másik irányba is tehetné ugyanezt Gődény új pártja.) Ha az ellenzéki összefogást nem sikerül megbontani, a Fidesznek két lehetősége lenne, vagy nyíltan felvállalt választási szövetséget köt a Mi Hazánkkal, vagy megpróbálja őket felszalámizni. Ez utóbbira viszont már nem sok esély van.

De hogy jutottunk idáig?

A cigányellenes érzelmeket kihasználó Jobbik 2010-ben a listás szavazatok 16.7%-át, 2014-ben már 20.22%-át szerezte meg. Amikor 2015-ben beütött a menekültválság, Orbán nem hagyhatta meg ezt a témát a veszélyesen erősödő Jobbiknak, inkább rájuk húzta a kormányt és benyomult a szélsőjobbra. Előnyére szolgált, hogy az antiszemita Jobbik "az ellenségem ellensége a barátom" megfontolásból kifejezetten arab-barát politikát folytatott korábban, Vona az iszlámot dicsőítette, és még az Iráni Forradalmi Gárdát is behívta volna az országba. Ezzel szemben a Fidesz a modern európai szélsőjobb mintát követve iszlám-ellenes, Izrael-barát politikát képviselt.

Vona felismerte, hogy a Fidesz elszívta előlük a levegőt a jobbszélen, ezért néppárti fordulatot hirdetett meg, és középre próbálta kormányozni a Jobbikot. A párton belüli radikálisabb szárny ezt kizárólag átmeneti, taktikai lépésnek tartotta. 2018-ban, a Simicska által megtolt néppártos Jobbik elbukott. Hiába növelték abszolút értékben szavazóik számát, ez semmire nem volt elég, és a sok befogott orral rájuk szavazót tartalmazó tábor gyorsan olvadni kezdett.Toroczkai megpróbálta átvenni az irányítást, majd miután ez nem sikerült, kiváltak a radikálisok, és létrejött a Mi Hazánk Mozgalom.

Az elkövetkező időszakban a Jobbik belharcai során sokan távoztak a pártból, de a Mi Hazánkban sem mindenki találta meg a számítását: Volner János 2019 szeptemberében kilépett a Mi Hazánk országgyűlési képviselői csoportjából, nemrég pedig új pártot is alapított, amit saját magáról nevezett el.

A Mi Hazánknak jelenleg három közismert arca van. A pártelnök Toroczkai László az utóbbi időben YouTube influencerként népszerűsíti a pártot, és már több követője van, mint az ezzel jóval régebb óta foglalkozó Vona Gábornak (46 ezer vs 44 ezer). A Novák-Dúró házaspár pedig folyamatosan újabb performanszokkal hívja fel magára a figyelmet. Nem tartom valószínűnek, hogy megbomlana köztük az egység, vagy hogy a párt jelentősen veszítene a népszerűségéből.

Hamarosan eljön az idő, amikor a Fidesznek színt kell vallania velük kapcsolatban, és az összekacsintgatós, felszín alatti együttműködést felválthatja egy nyíltan vállalt szövetség.          

A napokban beindultak az események az ellenzéki előválasztások körül. Kedden a Republikon Intézet tartott konferenciát Előválasztás és ellenzéki stratégia címmel, amin valamennyi ellenzéki párt jelen volt.Egyetértés volt abban, hogy 2021 tavaszán kellene megrendezni a miniszterelnök-jelölti előválasztást, valószínűleg kétfordulós rendszerben, hogy meglegyen az 50%-os legitimáció.

Az LMP-s Ungár Péter amellett érvelt, hogy az előválasztáson csak pártok jelöltjei induljanak, mert a függetlenekkel nehéz lenne majd koordinálni a későbbiekben.

Ezen érthetően felhúzta magát Hadházy Ákos, aki ebben a posztban adott hangot csalódottságának. "Az előválasztás lényege, hogy megjelenhetnek új arcok is, illetve ki lehet hívni a hivatalban lévőket is. Az új arcoktól nem kell félni. Ha Ungár Péter és Molnár Zsolt elvei érvényesültek volna pl. a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson, még mindig fideszes vezető lenne ott is." - írta Hadházy.

Ezután pedig a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter nyilatkozta le a Magyar Narancsnak, hogy szerinte az előválasztás fő esélyese Dobrev Klára, vele azonban nem lehet megverni Orbán Viktort. Ezt kicsit bővebben kifejtette utána egy Facebook posztban is:

"Minthogy egy előválasztáson jellemzően csak a legaktívabb ellenzékiek vesznek részt, ezért Klára asszony nagyon jó eséllyel győzni fog. Csorváson azon aggodalmamnak adtam hangot, hogy Dobrev Klára közös jelöltként a bizonytalanok és jobboldali ellenzékiek nélkül nem fogja legyőzni Orbánt, de továbbra is vallom, hogy legyen előválasztás és MINDENKI ÁLLJON BE annak győztese mögé." - írta Márki-Zay.

Az érvelés megalapozott. A 2018-as választásokon közel 1.1 millióan szavaztak a Jobbikra és több mint 400 ezren az LMP-re, míg az MSZP és a DK összesen sem érték el az 1 millió listás szavazatot. A Jobbik és az LMP akkori szavazóinak jó része lemorzsolódott. Az IDEA intézet nemrég megjelent felmérése szerint jelentős részüknek most nincs pártja, vagy jobb híján a Fideszhez sodródtak. Ezen szavazók jelentős része számára Gyurcsány Ferenc nem elfogadható alternatíva. Akkor sem, ha a felesége indul helyette.

A budapesti főpolgármester-jelölti előválasztás tanulsága pedig az volt, hogy főként az idősebb korosztályok vettek részt rajta, ami az MSZP-Párbeszéd és a DK jelöltjeinek kedvezett, így Dobrev esélyei valóban jók lehetnek.

Márki-Zay megszólalása nyilván ellentmondásos, hiszen leginkább ő maga lehetne az a független, jobbközép jelölt, aki a Fidesz jobb- és baloldali ellenzőinek is vállalható kompromisszum lehetne. A szóba jöhető tapasztaltabb jelöltek nem szeretnének indulni (Bajnai Gordon, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is tett ilyen kijelentést a közelmúltban, amit egyelőre fogadjunk el), a Publicus szeptemberi felmérése alapján pedig Márki-Zay ismertségben és népszerűségben is előzi a Jobbikos Jakab Pétert és a Momentumos Fekete-Győr Andrást, és bár kevésbé ismert, mint Dobrev Klára, vagy Kunhalmi Ágnes, népszerűségben őket is simán előzi. 

A független jelöltek közül szóba jöhet még az LMP egykori vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett is, aki a Publicus listáján nem szerepel, a Republikon Intézet hasonló felmérésében viszont Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely után a 3. legismertebb ellenzéki politikus, holtversenyben Dobrev Klárával és Mesterházy Attilával, akiknél viszont jóval népszerűbb (52 vs 41 ill. 44 pont). (Mesterházy épp most szenvedett vereséget az MSZP vezetéséért vívott harcban, így jelöltségét elvethetjük.)

Majdnem ilyen népszerű és ismert Szél egykori elnöktársa és a mai napig szoros szövetségese, Hadházy Ákos is, de ő egyelőre úgy tűnik, nem pályázik erre a szerepre. A Szél vezette LMP-t az ellenzéki összefogás többszöri (legalább részleges) elutasítása miatt a baloldalon sokan a Fidesz szekértolójának tartották, de talán az LMP-től azóta eltávolodott Szélnek már meg tudnák ezt bocsátani.

Orbán Viktor világossá tette, hogy a legfőbb indikátor, ami újabb korlátozások bevezetését válthatja ki, a halálozások száma. Ez sajnos az elmúlt hetekben növekedésnek indult, és a jelenlegi tendencia alapján 1-2 héten belül meg fogja haladni a legmagasabb tavaszi értéket (17), ami már lehet egy újabb intézkedéseket kiváltó lélektani határ.

A szomszédos Ausztriában, amelyet Orbán korábban követendő példának, a mi "laborunk"-nak nevezett, már szeptember 14. óta 50 főre limitálták a beltéri, és 100-ra a kültéri rendezvények létszámát.(Az ültetett rendezvényekre ennél jóval kedvezőbb korlátozások, 1,500 ill. 3,000 fő vonatkoznak csak.) Szlovákiában pedig ma jelentették be, hogy október 1.-től minden tömegrendezvény tilos.

A 11 órás záróra láthatóan kevés a Merkely által is legfőbb veszélyforrásnak nevezett bulik korlátozására, hiszen most előrehozott kezdéssel meg lehet még őket tartani.

A rendezvények szigorúbb korlátozásának hazai bevezetése megakadályozná az őszi kormányellenes tüntetéseket is: Hadházy Ákos például október 23.-ra 100 ezres tüntetést tervez, de a további SZFE melletti megmozdulások sem hiányoznának a kormánynak.

Akiknek igazán fájna még ez, az a zeneipar, de őket már letudta a kormány a raktárkoncertekkel (amiket alig fog majd látni valaki, mert csak az Antenna Hungária MindiGo felületén lesznek elérhetők) és pár kisebb támogatási pályázattal.