A napokban beindultak az események az ellenzéki előválasztások körül. Kedden a Republikon Intézet tartott konferenciát Előválasztás és ellenzéki stratégia címmel, amin valamennyi ellenzéki párt jelen volt.Egyetértés volt abban, hogy 2021 tavaszán kellene megrendezni a miniszterelnök-jelölti előválasztást, valószínűleg kétfordulós rendszerben, hogy meglegyen az 50%-os legitimáció.

Az LMP-s Ungár Péter amellett érvelt, hogy az előválasztáson csak pártok jelöltjei induljanak, mert a függetlenekkel nehéz lenne majd koordinálni a későbbiekben.

Ezen érthetően felhúzta magát Hadházy Ákos, aki ebben a posztban adott hangot csalódottságának. "Az előválasztás lényege, hogy megjelenhetnek új arcok is, illetve ki lehet hívni a hivatalban lévőket is. Az új arcoktól nem kell félni. Ha Ungár Péter és Molnár Zsolt elvei érvényesültek volna pl. a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson, még mindig fideszes vezető lenne ott is." - írta Hadházy.

Ezután pedig a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter nyilatkozta le a Magyar Narancsnak, hogy szerinte az előválasztás fő esélyese Dobrev Klára, vele azonban nem lehet megverni Orbán Viktort. Ezt kicsit bővebben kifejtette utána egy Facebook posztban is:

"Minthogy egy előválasztáson jellemzően csak a legaktívabb ellenzékiek vesznek részt, ezért Klára asszony nagyon jó eséllyel győzni fog. Csorváson azon aggodalmamnak adtam hangot, hogy Dobrev Klára közös jelöltként a bizonytalanok és jobboldali ellenzékiek nélkül nem fogja legyőzni Orbánt, de továbbra is vallom, hogy legyen előválasztás és MINDENKI ÁLLJON BE annak győztese mögé." - írta Márki-Zay.

Az érvelés megalapozott. A 2018-as választásokon közel 1.1 millióan szavaztak a Jobbikra és több mint 400 ezren az LMP-re, míg az MSZP és a DK összesen sem érték el az 1 millió listás szavazatot. A Jobbik és az LMP akkori szavazóinak jó része lemorzsolódott. Az IDEA intézet nemrég megjelent felmérése szerint jelentős részüknek most nincs pártja, vagy jobb híján a Fideszhez sodródtak. Ezen szavazók jelentős része számára Gyurcsány Ferenc nem elfogadható alternatíva. Akkor sem, ha a felesége indul helyette.

A budapesti főpolgármester-jelölti előválasztás tanulsága pedig az volt, hogy főként az idősebb korosztályok vettek részt rajta, ami az MSZP-Párbeszéd és a DK jelöltjeinek kedvezett, így Dobrev esélyei valóban jók lehetnek.

Márki-Zay megszólalása nyilván ellentmondásos, hiszen leginkább ő maga lehetne az a független, jobbközép jelölt, aki a Fidesz jobb- és baloldali ellenzőinek is vállalható kompromisszum lehetne. A szóba jöhető tapasztaltabb jelöltek nem szeretnének indulni (Bajnai Gordon, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is tett ilyen kijelentést a közelmúltban, amit egyelőre fogadjunk el), a Publicus szeptemberi felmérése alapján pedig Márki-Zay ismertségben és népszerűségben is előzi a Jobbikos Jakab Pétert és a Momentumos Fekete-Győr Andrást, és bár kevésbé ismert, mint Dobrev Klára, vagy Kunhalmi Ágnes, népszerűségben őket is simán előzi. 

A független jelöltek közül szóba jöhet még az LMP egykori vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett is, aki a Publicus listáján nem szerepel, a Republikon Intézet hasonló felmérésében viszont Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely után a 3. legismertebb ellenzéki politikus, holtversenyben Dobrev Klárával és Mesterházy Attilával, akiknél viszont jóval népszerűbb (52 vs 41 ill. 44 pont). (Mesterházy épp most szenvedett vereséget az MSZP vezetéséért vívott harcban, így jelöltségét elvethetjük.)

Majdnem ilyen népszerű és ismert Szél egykori elnöktársa és a mai napig szoros szövetségese, Hadházy Ákos is, de ő egyelőre úgy tűnik, nem pályázik erre a szerepre. A Szél vezette LMP-t az ellenzéki összefogás többszöri (legalább részleges) elutasítása miatt a baloldalon sokan a Fidesz szekértolójának tartották, de talán az LMP-től azóta eltávolodott Szélnek már meg tudnák ezt bocsátani.