Politológus Mihály

COVID vs influenza-halálozás a KSH statisztikákban

2020. november 18. 16:50 - Politológus Mihály

Az Operatív Törzs koronavírus-halálozási adatairól szóló hírek alatt mindig előjönnek az alábbi felvetések a kommentekben:

- Az elhunytak többségének más súlyos betegsége is volt, amúgy is rövid időn belül meghalt volna

- Influenzában többen halnak meg

- A KSH első 3 negyedévi halálozási statisztikája szerint csökkent a halálozások száma az előző év azonos időszakához képest

- A semmiért tettük tönkre a gazdaságot

A KSH pár hét csúszással közli a heti halálozási adatokat is. Az alábbi grafikonba betettem az elmúlt 5 év heti halálozási adatait:

A grafikonon látható, hogy a 43. héten (okt.19.-25.), amikor a heti COVID halálozás már megközelítette a 300-at, már mintegy 400-zal az előző évek átlaga felett van az idei szám. FRISSÍTÉS (12.02): A legújabb adatok szerint a 44. héten már 3000 fölött volt a heti halálozás, ami kb 700-zal több az átlagosnál, a 45. héten pedig már már 3300 fölött, ami 950-nel töb az átlagosnál, és már kis híján eléri a legrosszabb 2019-es influenza-hét adatait. A 44. hétre közel 400 COVID halottat jelentett az Operatív Törzs, a 45.-re 619-et. A többlethalálozás egyre jobban meghaladja az OT által jelentett covid-halálozás mértékét, a 45. héten már a másfélszerese.

Mivel jelenleg már heti 900 körül tartunk, és a kormány még a következő hetekben várja a tetőzést, a görbe tovább fog emelkedni, és a szigorú korlátozások mellett is az elmúlt évek legdurvább influenza-járványait is meghaladó halálozás várható.

Az előző évekkel ellentétben, idén enyhe volt az influenza-szezon, ezért volt alacsonyabb az év első 3 hónapjában a halálozás, és mivel a COVID-halálozás csak októberben kezdett felfutni (okt. 6-án lépte csak át a napi 20-at), nem meglepő, hogy az első kilenc hónapi halálozási adat összességében még kedvezőbb volt a tavalyinál.

Enyhébb influenzaszezon esetén kicsit magasabb szokott lenni az őszi halálozás, ilyen volt a 2016-os év is. Azonban a mostani emelkedés ennél jóval nagyobb, és egyértelműen a koronavírushoz köthető.

A COVID és az influenza között nagy különbség a középsúlyos, kórházi ellátást igénylő esetek száma is. Az egészségügyi válsághelyzet a szemünk előtt zajlik. Nem emlékszem, hogy bármelyik influenza-járvány idején is katonák és egyetemisták mozgósítására lett volna szükség, és most fordult elő először, hogy középkorú, egészséges ismerőseim oxigénmaszkos képe jön szembe a hírfolyamban. Most megtapasztaljuk, mit kellettt volna elkerülnünk a görbe laposításával.

 

6 komment
Címkék: halálozás KSH koronavírus covid

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://politologusmihaly.blog.hu/api/trackback/id/tr8716290058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2020.11.25. 11:11:26

Gondoltam benézek ide. És tetszett ez az Infografika. Elkérném, ha lehetséges.

De akkor már kommentelnék:

Az egészségügy túlterheltségéről szükség volna egy statisztikára. Sehol sem volt tőlterhelt, elosztási-szervezési gondok merültek fel, amik mögött én a pánikot és az elkényelmesedést látom oknak. Németország vagy Svédország kisebb kapacitásokkal, mint a magyar ragyogóan átvészelt nagyobb hullámot. Olaszországban egyedül Bergamoban volt probléma. Hetekig nem jöttek rá, hogy a betegek átszállíthatóak. Franciaország szervezetlenségét Németország vállalta át megoldani. Máshol a kiüreített kórházak üresen tátongtak. Ezek a tények.

Szerintem még csak nem is egy súlyosabb influenzaszezont láthatunk, hanem egy szokásosat vagy közepesen erőset. Nem hiszem, hogy a hospitalizáció nagyon különbözhetne, ha a halálozási arány nem különbözik jelentősen. Annyi a különbség a COVID és az influenza között, hogy az egészséges/fiatalabb csoportok lényegében minimálisan kitettek, inkább egyáltalán nincsenek veszélyben, míg az influenza viszonyag sok kisgyerek halálát okozza évente, sok fiatalét. Az oxigénpótlás szerintem a legtöbb esetben a pánik enyhítésére van és nem hipoxia miatt alkalmazzák. A pánik egyik tünete, hogy légszomj alakul ki. Ilyenkor nem mérhető csökkent véroxigénszint.

De. Ettől még a vírusok veszélyesek. Mind. Ez nem különösebben jobban.

Ezekre a veszélyekre és ezek okaira kéne folyamatosan felhívni a figyelmet és skandináv példák alapján kampányt szervezni: D-vitaminszedést ajánlani, ami szinte elsősorban okozója a megbetegedéseknek, fokmérője azok súlyosságának. Ezrek életét könnyíthetnénk meg. Sőt menthetnénk meg.
Válasz erre 

Politológus Mihály 2020.11.25. 11:36:19

@A kiló nem százat jelent.: Használd nyugodtan. Frissítettem a ma megjelent adatokkal, az előző hetiek is változtak.

Az biztos, hogy a vezetés dilettantizmusa sokat ront a helyzeten, de tavaly januárban ugyanez a rendszer nem rogyott így össze az influenzajárvány alatt, pedig az egy súlyosabb influenza-év volt.

A D-vitamint tolom én is, az biztos jó, meg általában az egészséges életmódra is nagyobb hangsúlyt kéne fektetni. Nyilván egy rosszabb fizikai állapotban levő népességet súlyosabban érint a járvány, ezért is szoktak szindémiáról beszélni.
Válasz erre 

Politológus Mihály 2020.11.25. 13:13:01

@A kiló nem százat jelent.: Nincs mit. Az Operatív Törzs adatai szerint a 44.-45.-46. héten 6-700 közöti halálozás volt, ez alapján ezeken a heteken 3200 körüli halálozás lenne várható, de szerintem magasabb lesz. Kétségeim vannak afelől, mennyire megbízható az OT adatszolgáltatása.

Egyelőre nem látszik csökkenő trend, nem tudjuk, hol fog tetőzni. Szerintem egy durvább influenzánál is valamivel nagyobb mértékű halálozás lesz a vége. És ezt szigorú korlátozások mellett, ezek nélkül nyilván jóval rosszabb lett volna a mérleg.

De ne legyen igazam.
Válasz erre 

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2020.11.25. 14:00:12

@Politológus Mihály: nem gond a heteket úgysem tartom számon. Jósolni nehéz, különösen a jövőre nézve. Szerintem az a megfigyelés, hogy a hasonló fertőzéshullámok kb. 70 napa alatt vonulnak át a populáción mérvadónak tekinthető, persze ha zavartalanul folyik le. A korlátozások lehet lassítják, ami elhúzódóbb járványt eredményezhet (talán) és talán több halálesetet is paradox módon, mert a vírus eljutása ígyis-úgyis garantált a sérülékenyebbekhez, hiszen ez egy légúti fertőzés, semmi sem tudja blokkolni, durvább elképzelések szerint akár a légszennyezőkkel is terjedhet. Más magyarázat talán nincs is arra, hogy teljesen zárt intézményekben jelenik meg a vírus meg más kórokozó is randomszerűen és kimutatható fertőzési lánc nélkül. Pl. ápolók mind negatívak, míg több ápolt meghal. Stb. Az a benyomásom nem értjük ezt az egészet, nagyon misztikus még mindig és könnyen lehet, hogy minden máshogy van.

A korlátozások nem hoznak trendváltozást úgy tűnik, de természetszerűleg kell ennek megfelelően a csúcs körül lennünk most. Meglepő lenne számomra, ha december közepén még számottevő esetszám fordulna elő. Helyes becslést persze nehéz tenni, mert tényleg lehet, hogy az intézkedések elhúzzák a fertőzéshullámot és ilyenformán kontraproduktívak, mert ahelyett, hogy gyorsan végigfutna a normál népességen, folyamatosan tartalékolunk egy akkora populációt, amin ugrálgatva még újra és újra terjedni tud a kórokozó.

Mindez persze viszonylagos. Viszonylagos, hogy tényleg indokoltak ezek a félelmek. Viszonylagos, hogy szükségesek-e a szigorítások és milyen a szerepük. A mellékelt ábra azt mutatja, hogy nem igazán látni pozitív hatást. És nem láttunk ilyen hatást tavasszal sem más országokban. Lényegében homogén módon zajlottak le a brit és svéd hullámok, a különbség annyi, hogy láthatóan a svédeken átfutott teljesen, a britek viszont betáraztak egy jelentős népességhányadot egy új hullámra.

Talán így van.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása