Magyarországon 2020-ra az elmúlt 20 év legrosszabb halálozási adata várható. Közép-európai összehasonlításban azonban ennél sokkal rosszabb adatokat is láthatunk, ahogy az az Oxfordi Egyetem Our World In Data projektjének az elmúlt 5 év átlagához viszonyított többlethalálozás mértékét ábrázoló grafikonja is mutatja. (Szlovák adatok egyelőre csak október elejéről vannak még, ezért ők kimaradtak most.) 

Számomra meglepetés volt, hogy a lengyel adatok még a jelentett népessségarányos COVID-halálozások alapján legrosszabbnak számító Csehország és Szlovénia számait is meghaladták. Amíg nálunk a novemberi az elmúlt 20 év legrosszabb havi halálozási adata volt, addig Lengyelországban a második világháború óta nem volt ilyen magas ez az érték. A magyar görbe leginkább az osztrák görbéhez áll közel, de összességében rosszabb annál.

A régióban az első hullámban sehol nem volt jelentősebb halálozás. Ezzel szemben Nyugat-Európában az első hullám volt a durvább, ahogy ez a következő grafikonon is látszik. A legnagyobb kilengés a tavaszi spanyol adatokban látható, itt volt olyan hét, amikor több mint két és félszer annyian haltak meg, mint az átlag:

Összességében tehát Európában szinte mindenhol a COVID-halálozással korreláló, az elmúlt évekhez képest kiugróan magas többlethalálozási csúcsokat láthatunk a múlt évi adatokban. A magyar adatok rosszak, de regionális szinten átlagosnak mondhatók. Amint a lengyelek és a csehek példája mutatja, sokkal rosszabbul is járhattunk volna. Ezért kell továbbra is óvatosnak lenni, hiszen több európai országban már a harmadik hullám zajlik, az Egyesült Királyság mellett Csehországban is újból felfutottak a halálozások.