"Nem szívesen veszek részt abban az adok-kapokban, amik a halálozásis statisztikák körül zajlanak, csak azt tudom elmondani Önnek, hogy én mit nézek. Eddig is ezt tettem, ezután is ezt teszem. Van az Európai Uniónak egy minden tagállamra kiterjedő adatszolgáltatási felülete, ahol közlik, hogy az utolsó békeévhez képest a covidos évben mennyien halnak meg... Ez egy valóságos szám, ami azt mutatja, hogy mennyi életet veszítettünk el az utolsó békeévhez képest. És ha így nézzük... akkor Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik, ahol inkább kevesebben haltak meg. A magyar adatszolgáltatás egy másik logikát követ. Magyarországon nem teszünk különbséget aközött, hogy valaki covidban halt meg, vagy coviddal halt meg... azért halt meg, mert megkapta a fertőzést, vagy egyébként is olyan betegsége volt, ami elvitte volna, de közben megkapta a covidot is... Ha valaki kap egy heveny gyomorvérzést és meghal, de közben kiderül, hogy covid-fertőzött volt - a kettőnek dolognak nincs köze egymáshoz - mi beírjuk covid-halálozási esetként, mert ilyen a magyar egészségügyi statisztika." - Orbán Viktor (április 23. Kossuth Rádió)
Sokan kaphatták fel a fejüket, amikor Orbán a fenti kijelentéssel hiteltelenítette az Operatív Törzs napi halálozási adatait. Szeptemberben még ugyanezekre az adatokra hivatkozva értékelte sikeresnek a kormány járványkezelését, de mivel mostanra ezek alapján már világelsők lettünk népességarányos covid-halálozásban, már azt hazudja, hogy soha nem is ezeket figyelte.
Az új kormánypárti narratívát a Magyar Nemzet aznap megjelent cikke ismerteti, kiemelve az Orbán által is hivatkozott Eurostat felmérést. Ezzel azt állítják, hogy nem hogy világelsők nem vagyunk covid-halálozásban, de még az EU-ban is a középmezőnybe tartozunk. A cikkben idézett Windisch László KSH alelnöknek annyiban igaza van, hogy a világelsőség nem egyértelmű, mert vannak országok, ahol a covid-halálozást jóval meghaladta a többlethalálozás, tehát vélhetően aluljelentették az adatokat.
Az Eurostat felmérés eredménye azonban több okból is félrevezető:
1. Előzetes adatok
Az Eurostat felméréshez szolgáltatott KSH halálozási adatok előzetesek, és jelentősen módosulhatnak még hónapokra visszamenőleg is. A 2020-as éves halálozást például február 25-én korrigálták 139,549-ről 140,900-ra, ami nagyrészt a november-decemberi kiugró halálozási adatok korrekcióját jelentette.
2. A százalékos adat félrevezető
Magyarországon 2019-ben 129,603-an, 2020-ban 140,900-an haltak meg. A többlethalálozás 11,297, ami 8.7%-os növekedés 2019-hez képest.
Portugália lakossága félmillióval több mint Magyarországé. Náluk 2019-ben 111,793-an haltak meg, 2020-ban 123,121-en. A többlethalálozás 11,328, ami 10.1%-os növekedés 2019-hez képest.
A százalékos adatot nézve úgy tűnhet, mint ha jobbak lennénk Portugáliánál, pedig épp ellenkezőleg: lakosságarányosan nálunk magasabb a többlethalálozás. Azért alacsonyabb a százalék, mert nálunk jóval többen haltak meg 2019-ben (ahogy minden évben), és ez eltorzítja az eredményt.
Mivel az egész EU-ban Magyarországon a 5. legmagasabb a halálozási ráta Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia után, a magas bázishoz képest százalékosan nyilván alacsonyabb tűnik ugyanakkora többlethalálozás, mint egy kedvezőbb halálozási rátával rendelkező ország esetében.
A többlethalálozás lakosságarányos százalékát lenne értelme összevetni, és ebben már közel sem állnánk ilyen jól.
3. Nincsenek szinkronban a hullámok
Magyarországon január-februárra a 2. hullám leszálló ága esett, ami kb. az ilyenkor szokásos influenzajárványokkal megegyező halálozást hozott, ezért ebben az időszakban szinte nem is volt többlethalálozás. A 3. hullám március végére futott fel, és a 12.-13.-14. héten tetőzött. Ennek még csak az eleje lóg bele az Eurostat által vizsgált, 12. hétig tartó időszakba, az is nagyon előzetes számokkal. (Az Operatív Törzs adatai alapján pedig csak a 16. héten értük el a negatív világrekordot.)
Ezzel szemben Portugáliában például január-februárban zajlott a 3. hullám, ami mostanra teljesen lefutott.
Nyilván akkor lesz értelme az összehasonlításnak, ha már nálunk is meglesznek a teljes 3. hullám végleges adatai.
Tökéletes módszer ugyan nincs a covid-halálozás mérésére, de érdemes elolvasni erről Ferenci Tamás cikkét. A cikk végén Ferenci is arra jut, hogy aktuális járványügyi helyzetünk az összes európai ország közül a legrosszabbak között van.
Orbán erősen csúsztatott, amikor azt állította, hogy "Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik, ahol inkább kevesebben haltak meg". Az Eurostat felmérés alapján ilyet nem lehet állítani. Amikor pedig azt sejteti, hogy az Operatív Törzs számai eltúlzottak, a saját járványügyi intézkedéseinek legitimációját ássa alá.
Ez már erősen közelít Bayer Zsolt érveléséhez, aki szerint akinek volt valamilyen alapbetegsége (cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás), az úgyis nemsokára meghalt volna, ezért valójában nem számít covid-halottnak, így valójában alig hal meg valaki a covid miatt. De akkor mégse halnak meg sokkal többen, mint máskor? Akkor miért vannak a korlátozások? Miért diszkriminálják, aki nem akarja beoltatni magát? - merülhetnek fel a kérdések.
Ahogy fentebb írtam, a 2019-hez viszonyított többlethalálozás 11,297 volt tavaly, az Operatív Törzs által jelentett covid-halálozás pedig 9,667 volt. Ha Orbánnak és Bayernek lenne igaza, akkor a tényleges többlethalálozásnak lényegesen alacsonyabbnak kellene lennie az Operatív Törzs számainál, de tavaly éppenhogy magasabb volt.
