Politológus Mihály

Immunigazolvány, konzultáció, tüntetések - mi várható járványügyben?

2021. február 11. 23:12 - Politológus Mihály

Gulyás Gergely csütörtökön megerősítette, hogy lesz "immunigazolvány", amit a beoltottakon és a PCR teszttel igazolt eseteken túl az utólagosan antitest-teszttel igazoltan immunis személyek is megkaphatnak. Ez utóbbiak viszont csak költségtérítés ellenében és 4 hónapos érvényességgel.

Január elején írtam erről először, majd pár héttel később ismét foglalkoztam a témával, akkor abból kiindulva, hogy Merkely Béla professzor decemberi becslése alapján már 2 milliónál is sokkal többen eshettek át a betegségen. Merkely ma azt nyilatkozta, hogy ez a szám már 4 millió lehet.  

Gulyás egyelőre nem fedte fel, hogy mire lehet majd használni ezt az immunigazolványt, de elég esélyesnek tűnik, hogy minden jogi aggály ellenére is ezzel felmentést lehet majd kapni a korlátozások nagy része alól. A kijárási tilalom alóli mentességet már említette is korábban, de simán lehet, hogy a vendéglátóhelyek, mozik, színházak, koncerttermek első látogatói is az igazolvány tulajdonosai lehetnek. 

A beoltottak nagy része az idősek közül fog kikerülni a következő időszakban. Elég abszurd helyzet lenne, ha most nyugdíjasokkal próbálnánk újraindítani az éjszakai életet, a vendéglátó- és a szórakoztatóipart. A beoltottak száma 300 ezer körül jár (de ennek még a fele sem kapta meg a 2. oltást), a PCR teszttel igazolt eseteké is csak 400 ezerhez közelít.

A vélhetően átesettek viszont összesen akár 4 millióan is lehetnek, köztük rengeteg fiatallal. Ezért kellene az antitest-teszteket támogatni. Ironikus módon nem csak ezzel juthatnának a legtöbben hozzá ehhez az igazolványhoz, de az antitesttel rendelkezőkről tudjuk a legnagyobb bizonyossággal, hogy immunisak a vírusra, mégis az ő dolgukat nehezítik meg leginkább. Ezt át kéne még egyszer gondolni.

A közhangulat a nyitás felé tolódott (főleg a fiatalabb korosztályok körében), de közben megtorpant a járványhelyzet javuló tendenciája is, és a környező országok példáján is az látszik, hogy kockázatos lenne még lazítani. Jövő héten indul az online nemzeti konzultáció, ami valószínűleg csak arra szolgál, hogy terítse a felelősséget a kormány. Közben nagyjából azt tervezik már, amit a Momentum "ésszel nyitásnak" nevez, a kijárási tilalom és a boltok zárásának kitolását 1-2 órával, a teraszok megnyitását és immunigazolvánnyal mentességet a korlátozások nagy része alól.

A lazítások lehetséges időzítésére mondtak már márciust, áprilist és májust is, de ez a járványhelyzet mellett nagyban függ a nyitáspártiak érdekérvényesítő képességétől. A kilátásba helyezett tüntetések közül az LA75 akciója a várakozásoknak megfelelően kudarcba fulladt, és egyelőre Gődény február végi tüntetése sem kecsegtet nagyobb durranással: még csak 4 ezer érdeklődő felé jár. Az LA75 eseményére háromszor ennyien jeleztek vissza, de végül csak pár százan mentek el.

Tibi atya március 15.-ére meghirdetett körútlezárása már komolyabb balhé lehetne, de a szervező sem titkolja, hogy sokkal jobban örülne, ha nem kéne megtartania, és ehhez nyilván beérné jóval kevesebbel is, mint amit Gődény szeretne.        

   

6 komment

Lázadás a lezárások ellen - indul a tüntetéshullám

2021. január 30. 10:52 - Politológus Mihály

Miután Orbán világossá tette, hogy húsvét előtt szó sem lehet a korlátozások feloldásáról, és a lázongó vendéglátósoknak csak a már korábban megítélt bértámogatások kifizetésének felgyorsítását dobta fel, felgyorsultak az események a lázadók táborában. Mostanra már három különböző csoportosulás hirdetett meg tüntetést és polgári engedetlenségi mozgalmat három különböző időpontban. 

1.) Január 31., Hősök Tere - Tüntetés az életért és a szabadságért

Az Ecsenyi Áron egyszemélyes projektjének tűnő Le az Adók 75%-ával Párt eredetileg január 25.-ére hirdette meg a Tömeges Üzletnyitás mozgalmat. Ezzel párhuzamosan civil kezdeményezésként megjelent a Facebookon egy február 1.-re, a Hősök terére meghirdetett lezárásellenes tüntetés eseménye Országos Nyitás néven, amire pár napon belül több ezren regisztráltak. Ezt az eseményt azonban törölték, Ecsenyi pedig azonnal ráugrott a kínálkozó lehetőségre. Ugyanezen a néven létrehozott egy új eseményt, amivel hasonlóan jó eredményt ért el: mostanra már 3 ezer fölötti tömeg jelezte, hogy ott lesz. Ezt nevezte át végül a mostanira.

Csakhogy így egy napra volt meghirdetve a tüntetés és az üzletnyitási akció, ráadásul hétfőre. Hősünknek ez elég későn esett le, és alig pár nappal az esemény előtt döntött úgy, hogy a tüntetést átteszi vasárnapra, de emellett megtartja hétfőn is, a nyitási akcióval együtt. Ezzel valószínűleg sikerült teljesen összezavarni és megosztani az érdeklődők táborát. 

Az egy ponty karizmájával rendelkező, gátlástalan nyomulásával Gődény ellenszenvét is kiváltó Ecsenyi akciója várhatóan káoszba fullad. A tüntetők tízezres, az üzletüket kinyitók milliós bírságokra, és legalább féléves bezárásra számíthatnak.  

2.) Február 28. - Dr. Gődény demonstrációja

A járványszkeptikus guru február 28.-ára helyezett kilátásba egy egyelőre még nem részletezett demonstrációt. Emellett egy meg nem nevezett cég által készített felmérést is bemutatott, amely szerint frissen alakult pártja már 7 százalékon áll, ami szerinte automatikusan 18 parlamenti mandátumot jelentene 2022-ben. (Csak emlékeztetőül: az LMP 2018-as 7%-os listás eredménye 5 mandátumot ért.) A 7% ugyan aligha igaz, de Ecsenyivel ellentétben Gődénynek 100 ezres tábora van a Facebookon, és neki már van referenciája egy kb. ezer fős tüntetés levezénylésére ugyanebben a témában. Ugyanakkor sokan lehetnek a lezárásokat ellenzők között is, akik vállalhatatlannak tartják kamupártos múltja és/vagy túltolt összeesküvés-elméletei miatt.

3.) Március 15., Nagykörút - Tibi Atya demonstrációja

Legújabb versenyzőnk a magyar Facebook első számú véleményvezére, a vendéglátásban személyesen is érdekelt Tibi Atya, vagyis Tóth Máté. A már régóta lázongó mémgyáros nemrég megtolta kicsit a Mi Hazánk lezárásellenes aláírásgyűjtési akcióját, amire válaszul Dúró Dóra pózolt egyet Tibi Atya rozéjával. The beginning of a beautiful friendship... 

Tibi Atya március 15.-ére tűzte ki a maga akcióját, ami tekintve az ünnep hagyományait, az eddigi legjobb választásnak tűnik. Hősünk már nem egyszerű tüntetésben gondolkodik, hanem egyenesen a Nagykörutat foglalná el, aminek nyilván nagyobb visszhangja lenne, viszont garantált lenne a konfliktus is a közlekedésben feltartott tömeggel.  

Egyelőre nem tudni, hogy a lezárásellenességre ráfordult Mi Hazánk beáll-e valamelyik rendezvény mögé, de ha igen, az biztosan Tibi Atyáé lesz. Ecsenyi próbálta ugyan őket is bevonni, de ignorálták, Gődénnyel pedig már a kezdetek óta ki nem állhatják egymást. 

Ahogy látjuk, ugyanazt a réteget három különböző csoport próbálja maga mögé állítani, így egy jelentősebb megmozdulás helyett lesz három kisebb, amelyek sikertelensége mind csak gyengíteni fogja az utánuk következőt.

Eközben az ellenzéki pártok közül a Momentum és az MSZP egyes politikusai is előálltak megoldási javaslatokkal a vendéglátósok problémáira, de ők jóval óvatosabbak, inkább a támogatások növelését hangsúlyozzák, és csak a teraszokat nyitnák meg.   

Orbán az ősszel rosszul mérte fel a második hullám súlyosságát. Meggondolatlan módon magára húzta, hogy a védekezés sikerét a halottak számában mérik, és még akkor is erőltette a tízezres focimeccseket, amikor már látszott, hogy ezúttal tényleg bekövetkezhet, amivel tavasszal riogattak. A most már a hivatalos KSH adatokkal is alátámasztott 2020-as 10 ezer áldozat az elmúlt 20 év legrosszabb halálozási adatához vezetett. És hiába próbálta letolni magáról a felelősséget, az már ráégett.      

Emiatt nem mer most kockáztatni, és próbálja valahogy kibekkelni enyhítések nélkül azt a két hónapot, amire beérkezik már elegendő vakcina. És akkor aki akarja, be tudja magát oltatni, a jó idővel pedig egyébként is lassul majd a vírus terjedése, úgyhogy lehet nyitni.

Ez egy, ha nem is rugalmas, de érthető stratégia. Az elégtelen támogatási rendszer felülvizsgálatának elmaradása azonban nem az. A HVG nemrég kiszámolta, hogy a gazdaságvédelemre elkülönített 3628 milliárd forintnak csak a negyede mehetett válságkezelésre. Fontosabb volt százmilliárdokat költeni atlétikai stadionra, motorsportra és űrkutatásra, mint a korlátozásokkal arányosan támogatni a legsúlyosabban érintett szektorokban dolgozókat. Ez az igazi botrány.     

 

Szólj hozzá!

Kétmillió védett ember

2021. január 21. 13:45 - Politológus Mihály

A mai kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette, hogy február közepétől jön a koronavírus elleni védettséget igazoló plasztikkártya, amit a COVID-19 ellen beoltottak, illetve a betegségen átesettek kaphatnak meg. De hogyan igazoljuk, hogy átestünk a betegségen?

A kormány nyilvántartásában az a 350 ezer ember szerepel, akiken elvégezték a PCR tesztet, de Merkely Béla már december elején is 2 millióra becsülte a betegségen átesettek számát, ami mostanra már közelebb lehet a 2.5 millióhoz. Van tehát kb. 2 millió védett ember, aki most nem tudja igazolni a védettségét. Erre a megoldás a megbízható automatizált antitest-tesztek eredményének elfogadása lehetne

Az oltás nagyon lassan halad, és az egyetlen módja a folyamat tavasz előtti felgyorsításának a kínai (és orosz) vakcina használata lenne, de ezekkel szemben (érthető módon) még a nyugati oltóanyagoknál is jóval nagyobb a bizalmatlanság. A kormány egyelőre nem mer enyhíteni az általános korlátozásokon a több európai országban már megkezdődött harmadik hullám miatt, de a plasztikkártyával rendelkezőkre már nem fog vonatkozni a 8 órai kijárási korlátozás, és vélhetőleg más engedményeket is kapnak.

Eközben a vendéglátósok és a járvány által leginkább sújtott szektorokban dolgozók türelme elfogyott. Legutóbbi posztomban összefoglaltam, melyik pártok csaptak le eddig erre a kormány és az ellenzék által is cserben hagyott, több százezres rétegre. A 25.-ére meghirdetett tömeges üzletnyitási akció mellett most már február 1.-ére is meghirdettek egy lezárásellenes tüntetést a Hősök terére, amire már közel 5 ezren jelezték a részvételi szándékukat.

Most nagyon sürgősen el kellene kezdeni a betegségen már PCR teszt nélkül átesett 2 millió ember kiszűrését antitest-tesztekkel, megadni nekik a plasztikkártyát, és a kártyával rendelkezők számára nyithassanak ki a vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltatások. Ezt kellene most ezerrel tolnia az ellenzéknek is a 100 ezres oltási jutalom és a négynapos munkahét helyett.  

A kormánynak ki kellene jelölnie azokat a laborokat, amelyeknek az antitest-tesztjeit elfogadja a plasztikkártyához. Szükség lenne a tavaszi országos H-UNCOVER felmérés (antitest+PCR teszt) régóta esedékes második körének lebonyolítására is. Az antitest-teszt ára 10 ezer Ft körül van, ezt legalább 50%-ban dotálhatná az állam. Amennyiben az antitest teszt mellé PCR tesztet is előírnak (elvileg csak ez bizonyítaná, hogy már nem fertőző a vizsgált személy), akkor ennek az elvégzését is támogatni kellene.

Megválaszolnám az ilyenkor leggyakrabban felmerülő kérdéseket is.

1. Meddig marad védett aki már átesett rajta?

A legújabb kutatások szerint legalább 8 hónapig, de akár évekig is.

2. Mennyire megbízható az antitest-teszt?

Az antitest teszteknek két fajtája van, a rapid és az automatizált. A rapid nem megbízható, az automatizált viszont igen. Az FDA vonatkozó oldala szerint gyártótól függően akár 100% közeli biztonságú is lehet.

3. De voltak esetek, amikor valaki átesett rajta, aztán újra elkapta...

Igen, voltak ilyen esetek, de elenyésző számban ahhoz képest, amennyien átestek a betegségen. Az oltások által biztosított védettségről is ellentmondóak az adatok. Semmi nem igazolja, hogy a beoltottság nagyobb védelmet jelentene, mint a betegségen átesés.

 

 

5 komment

Versenyfutás a lezárásellenes szavazatokért

2021. január 15. 17:31 - Politológus Mihály

A napokban látványosan beindult a verseny a lezárásokkal elégedetlen szavazók megszerzéséért. Ahogy még szeptemberben megjósoltam, bejegyezték Gődény György új pártját. (Még a párt nevét is majdnem eltaláltam.) Legújabb írásában pedig már a Doktor Úr is megerősíti, hogy indul a választáson, ha elegendőnek érzi támogatói aktivitását.

A lezárások elleni aláírásgyűjtést indított a Mi Hazánk Mozgalom is, amely most "lezárásellenes párt"-ként határozza meg magát. Annyira ez sem nagy meglepetés, hiszen ahogy korábban írtam róla, Toroczkai Gődénnyel párhuzamosan vált a vírus témát az összeesküvések irányából megközelítő YouTube influencerré. És feltűnt egy új versenyző is, a libertariánus irányzatot képviselő Le az Adók 75%-ával Párt, akik január 25.-ére országos újranyitási akciót hirdettek meg.

Ez utóbbi párt leginkább a publicistaként is ismert Ecsenyi Áron egyszemélyes projektjének tűnik, és a kezdeményezés oldalának 900 lájkolója valószínűleg kevés lesz egy országos engedetlenségi mozgalomhoz. Az ötletet az adta, hogy Lengyelországban is szerveződik valami hasonló a napokban, 15.-én Olaszországban volt egy kudarcba fulladt akció, és Ausztriában is próbálkozott ezzel nemrég egy linzi vendéglős, de utóbbinak a működési engedélye és 30,000 eurója bánta az újranyitást. Valószínűleg nálunk is hasonló eredményre számíthat, aki részt venne ebben az eleve bukásra ítélt demonstrációban.

A felsoroltak közül a Mi Hazánk már bejáratott pártnak számít, 3% körül szokták őket mérni, amiből simán lehet még 5% fölötti eredmény, és akár Fidesz-Mi Hazánk koalíció is a jövő évi választásokon. Ugyanakkor ők viszik tovább a Jobbik kurucinfós hagyományait, és a Fidesszel is remekül együtt tudtak eddig működni, így akit taszít a szélsőjobb és/vagy a Fidesz, azt valószínűleg a lezárásellenes kiállással sem tudják maguk mellé állítani. Maga a kiáltvány is elég esetlenül van megfogalmazva, hiszen címében az uszodákra helyezi a hangsúlyt, miközben a vendéglátóhelyek problémája érinti a legtöbb embert. Az oltással kapcsolatban arra helyezik a hangsúlyt, hogy ne érhesse hátrány az oltást elutasítókat, miközben a párt alelnökének, Novák Elődnek az öccse dr. Novák Hunor, az oltást lelkesen propagáló, Gődényt ostorozó népszerű gyermekorvos.

Gődénynek is jelentős tábora van a Facebookon, akiket nem zavar a Doktor Úr kamupártos múltja sem, és akikkel egy kb. ezer fős tüntetést már sikerült összehozni szeptemberben. Gődény karizmatikus alkat, ügyes manipulátor és remek szervező, de hajlamos túltolni a konteókat. Egyik legutóbbi bejegyzésében például azt feszegette, hogy Müller Cecília helyett valaki mást olthattak be, aki csak hasonlít rá. Ez a dublőr (vagy klón?) teória már a rajongói jelentős részének is sok volt. Ugyanakkor továbbra is benne van a pakliban, hogy ez a pártja már akár a Parlamentbe is bejusson, de legalábbis rajtuk (is) csússzon el egyéni körzetekben az ellenzéki győzelem.

Az ellenzéki pártok vírus témában mostanában inkább csak olyan ostoba ötletekkel hallatnak magukról, mint a Momentum százezres oltási jutalma, ahelyett, hogy a fertőzésen átesettek kiszűrését tolnák, és a lezárások által leginkább sújtott vállalkozások segítésén ötletelnének. Ha ezeket az embereket nem tudják megszólítani, akkor marad nekik a Mi Hazánk, vagy Gődény.   

       

 

20 komment

Többlethalálozás Közép-Európában a második hullám alatt

2021. január 13. 15:58 - Politológus Mihály

Magyarországon 2020-ra az elmúlt 20 év legrosszabb halálozási adata várható. Közép-európai összehasonlításban azonban ennél sokkal rosszabb adatokat is láthatunk, ahogy az az Oxfordi Egyetem Our World In Data projektjének az elmúlt 5 év átlagához viszonyított többlethalálozás mértékét ábrázoló grafikonja is mutatja. (Szlovák adatok egyelőre csak október elejéről vannak még, ezért ők kimaradtak most.) 

Számomra meglepetés volt, hogy a lengyel adatok még a jelentett népessségarányos COVID-halálozások alapján legrosszabbnak számító Csehország és Szlovénia számait is meghaladták. Amíg nálunk a novemberi az elmúlt 20 év legrosszabb havi halálozási adata volt, addig Lengyelországban a második világháború óta nem volt ilyen magas ez az érték. A magyar görbe leginkább az osztrák görbéhez áll közel, de összességében rosszabb annál.

A régióban az első hullámban sehol nem volt jelentősebb halálozás. Ezzel szemben Nyugat-Európában az első hullám volt a durvább, ahogy ez a következő grafikonon is látszik. A legnagyobb kilengés a tavaszi spanyol adatokban látható, itt volt olyan hét, amikor több mint két és félszer annyian haltak meg, mint az átlag:

Összességében tehát Európában szinte mindenhol a COVID-halálozással korreláló, az elmúlt évekhez képest kiugróan magas többlethalálozási csúcsokat láthatunk a múlt évi adatokban. A magyar adatok rosszak, de regionális szinten átlagosnak mondhatók. Amint a lengyelek és a csehek példája mutatja, sokkal rosszabbul is járhattunk volna. Ezért kell továbbra is óvatosnak lenni, hiszen több európai országban már a harmadik hullám zajlik, az Egyesült Királyság mellett Csehországban is újból felfutottak a halálozások.           

Szólj hozzá!

Húsz éve nem halhattak meg annyian, mint 2020-ban

2021. január 06. 10:34 - Politológus Mihály

(Ezt az írást 01.13.-án frissítettem a legújabb KSH adatok alapján. Az év végi becslésem változatlan maradt.) 

2020 novemberében 15,333-an haltak meg Magyarországon, ami 2000 januárja óta a legmagasabb havi adat. A KSH általában 3 hetes átfutással publikált heti halálozási statisztikáiból és az Operatív Törzs által jelentett COVID-halálozási adatokból kiolvasható trend alapján a decemberi adat hasonlóan rossz lehet, és ezzel éves szinten is az elmúlt két évtized legmagasabb halálozása várható.

Azért tartom fontosnak erre felhívni a figyelmet, mert még mindig rengeteg járványtagadó álhír kering a közösségi médiában. Ebben továbbra is Gődény György jár az élen, aki nemrég osztott meg Facebook oldalán egy viccesnek szánt videót, amely szerint "egy nem létező betegségtől nem halnak meg az emberek". Hazugságokkal hergelni az embereket rettenetesen felelőtlen dolog, és csak messzebb visz a megoldástól. Kontextusában kell értelmezni a tényleges halálozási adatokat és ezt összevetve a mérleg másik serpenyőjében levő gazdasági és társadalmi károkkal lehet kiválasztani a legjobb kompromisszumos megoldásokat. (Egy javaslatom nekem is volt a legutóbbi posztomban.) 

És akkor térjünk vissza az adatokra. Novemberben 3,073 COVID-hoz köthető halálozást jelentett az Operatív Törzs. Decemberben ez a szám már 4,714 volt. Az előző évek azonos hónapjaihoz képest számított novemberi (45.-48. hét) többlethalálozás viszont már 5,000 fölött volt, vagyis  kb. 70%-al volt magasabb, mint a novemberre jelentett COVID-halálozás. December 2. hetében a többlethalálozás már minimálisan, a 3. héten pedig már jelentősen a jelentett COVID-halálozás alatt volt. Bár a heti adatokat rendszerint utólag felfelé korrigálják még, itt feltehetőleg arról lehet szó, hogy az OT csúszással jelentette a haláleseteket.

A novemberi különbség a jelentések közti csúszásokon túl részben abból adódhat, hogy a túlterhelt egészségügy nem tudott ellátni más súlyos betegeket (áttételesen ők is a járvány áldozatainak tekinthetők), de vélhetően magasabb volt a tényleges COVID-halálozási szám is. Más halálozást jelentősen befolyásoló tényező nem merült fel ebben időszakban. 

2020 első 51 hetében 134,041-en haltak meg. Ez már több, mint 2005 óta bármelyik évi összhalálozás. Ha az 52. hétre az átlaghalálozáshoz (kb 2,600) hozzáadjuk az OT által jelentett COVID halálozás felét, még akkor is 3,000 fölötti halálozás várható. Az éves halálozás ezzel meghaladhatja a 137 ezret, ami az elmúlt 20 év legrosszabb adata. (A pontosság kedvéért: 2020 első hete dec. 30.-án indult, az év utolsó 4 napja pedig az 53. hétre esett, így még 2 nappal számolni lehet pluszban.) 

Ha az elmúlt 5 év heti halálozási adatait vetjük össze, látható, hogy az általában december végén induló és márciusban lecsengő influenza járványoknál már most is sokkal csúnyábban néz ki a 2020-as görbe. Korlátozások nélkül vélhetően még ennél is sokkal rosszabb lett volna. (Ezt mutatja Csehország és Hollandia példája, ahol a csökkenő számok a korai enyhítés után egyből újra növekedni kezdtek.) És bár az oltás már megkezdődött, és remélhetjük, hogy az új vírusvariáns ellen is hatásos lesz a vakcina, a következő hónapokban sajnos tovább fog még emelkedni a COVID áldozatainak száma, összességében messze meghaladva a szezonális influenza okozta halálozást.   

 

12 komment

Kiút a járványból: vírusútlevél antitest-teszttel

2021. január 04. 13:09 - Politológus Mihály

"Megnéztük a vakcinaigazolás digitális verzióját, mert arra készülünk, hogy akik már védettek, átestek korábban a fertőzésen vagy a vakcinával beolttatták magukat és így védetté váltak, nekik legyen egy igazolványuk, amely arról szól, hogy védettek, illetve ők már nem fertőznek meg senkit." -nyilatkozta még karácsony előtt Orbán Viktor. Ez lenne a már régóta pedzegetett "vírusútlevél", amit megkövetelhetnek majd a jövőben a légitársaságok, mozik, koncerttermek, éttermek és egyéb szolgáltatások igénybevételéhez. 

Ennek előzménye, hogy a külföldiek hazánkba beutazását szabályozó szeptemberi rendelkezés engedélyezi a belépést mindazoknak, akik igazolni tudják, hogy az elmúlt fél évben átestek a COVID-19 betegségen. Ehhez egy pozitív és egy negatív PCR tesztre van szükség. A CNN decemberi riportja szerint ezzel Magyarország Izland mellett elsőként vezetett be egyfajta vírusútlevelet (immunity passport).

Így vélhetően Orbán is regisztrált PCR tesztekhez kötné a betegségen átesés bizonyítását. Csakhogy miközben jelenleg a hivatalosan beazonosított fertőzöttek száma 328,851, Merkely Béla már december elején is 2 millióra becsülte a tényleges számukat, és ez azóta jelentősen nőhetett. Sokan kihordták a betegséget tesztelés nélkül, önkéntes karanténban (én is ezt választottam), vagy akár tünetmentesen. Ők átestek a betegségen, de nincs papírjuk róla. 

Eközben a szűkös vakcinakészletekből nem kaphat, aki az elmúlt 3 hónapban esett át a betegségen, hiszen a szervezetében még szinte biztosan vannak antitestek. Ezért nem oltották be Merkelyt sem. De van itt kb. kétmillió ember, akiknek jelen állás szerint fölöslegesen kellene beoltatniuk magukat, hogy megkaphassák a vírusútlevelet.

Egy automatizált szerológiai teszttel megbízhatóan kimutathatók az antitestek. Ez több magánlaborban is elérhető 10-12 ezer forint körül, viszont amíg a kormány nem dönt arról, hogy ennek az eredményét is elfogadja a vírusútlevélhez, addig nem sokat érünk vele.

Sokkal hamarabb jutnánk el a lazításokhoz, ha a kormány a vírusútlevél szempontjából az oltással egyenértékűen akkreditálná ezeket az antitest-teszteket és minél szélesebb körben elérhetővé tenné őket. (Mivel az antitest-teszt nem zárja ki, hogy még fertőző a tesztelt személy, egy negatív PCR teszt is járulékos feltétel lehet.)  

A májusi H-UNCOVER országos szűrővizsgálatnál a PCR teszt mellett szerológiai (antitest) tesztet is végeztek. A 10,600 vizsgálatból csak 3 pozitív PCR teszt volt, míg a szerológiai tesztek 70 főnél mutatták ki, hogy átestek a fertőzésen. Ekkor még csak pár gócpontban volt jelen a vírus, az igazi járvány csak szeptemberben szabadult el. Eredetileg arról volt szó, hogy szeptemberben csinálnak egy újabb hasonló felmérést, de ez elmaradt. Merkely legutóbb december elején mondta, hogy "az országos oltási program előtt szükség van egy második hullám súlyosságát megítélő, az aktuális fertőzöttséget és átfertőzöttséget vizsgáló felmérésre, mely az oltási stratégia kialakításában is fontos szerepet játszhat."     

Orbán legutóbbi rádióinterjújában azt nyilatkozta, hogy amíg nem érkezik meg a teljes berendelt vakcinaszállítmány, addig nem akar lazítani. A 17.5 millió adag berendelt vakcinából eddig 80 ezer érkezett be. Az oltási hajlandóság sem túl jó, a legutóbbi adatok szerint közel 600 ezren regisztráltak eddig. Sokan tartanak a rekord gyorsan kifejlesztett vakcináktól, és ezen nem segít a kormány ellentmondásos kommunikációja arról, hogy választhatnánk-e a nyugati és a kínai vagy orosz oltóanyagok közül. 

Az oltási folyamatot is meggyorsítaná, ha az antitest-tesztek révén kiderülne, hogy kiket nem szükséges (egyelőre) beoltani, és jóval hamarabb lehetne elkezdeni a lazításokat, amelyek nélkül tömegével fognak tavaszra tönkremenni a leginkább sújtott vállalkozások.   

  

42 komment

Kis segítség az előválasztási átvilágításhoz

2021. január 02. 09:53 - Politológus Mihály

Az ellenzéki összefogás "A korszakváltás garanciái" című közös kiáltványának 4. pontja szerint

"a közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára".

Ezt a pártok közösen szervezett szigorú átvilágítással próbálják elérni, hogy ezzel is elejét vegyék az olyan kínos eseteknek, mint legutóbb a fentiekben több ponton is érintett Bíró László tiszaújvárosi képviselőjelölté volt. Mindez azonban csak akkor lehet hiteles, ha nem lehet elintézettnek tekinteni a korábbi rasszista kijelentéseket egy bocsánatkéréssel, a Fidesszel való összejátszást annak szüneteltetésével, vagy egy folyamatban levő büntetőeljárást a koncepciós pernek minősítéssel.

Az átvilágítást szeretném megkönnyíteni a most következő összeállítással. Az előválasztási jelöltek közül Szombathelyen már három név is ismert, kezdjük velük.   

- Ungár Péter már hivatalosan is az LMP szombathelyi jelöltje. Ungár édesanyjával, Schmidt Máriával közös családi vállalkozásában Mészáros Lőrinc is társtulajdonos, így elég látványos a "Fidesszel való elvtelen összejátszás". Egy NER-oligarchától senki nem várhatja komolyan a korszakváltást.

- A DK vélhetően Czeglédy Csabát indítja majd, bár erről még nincs hivatalos döntés. Czeglédy ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás, nemrég kamarai tagságát is felfüggesztették. A DK szerint Czeglédy "koncepciós eljárás áldozata". Jelenleg nem tudni, mikor és milyen eredménnyel ér véget az eljárás, így Czeglédy csak abban az esetben indulhatna a fentieknek megfelelő jelöltként, ha addigra sikerül tisztáznia ártatlanságát.

- Az ex-Jobbikos, jelenleg független Bana Tibor ugyan nem tartozott a párt szélsőségesei közé, de az ő múltjában is lehet "emberi méltóságot sértő" kijelentést találni. Ebben a sajtóközleményében például kurucinfós stílusban fejti ki, hogy miért "illik komolyan venni a szocialista cigányok fenyegetéseit". (Ezt a rasszista hangvételű MSZP-ellenes kirohanást olvasva nehéz elképzelni, hogy a korábbi szombathelyi MSZP-elnök Czeglédy mögé beállna a helyi jobbikos tábor, és könnyen eszünkbe juthat a győri jobbikosok 2019-es dezertálása.)

Eddig háromból hárman nem mennének át egy valóban szigorú átvilágításon, de talán nem reménytelen még a helyzet: a helyi viszonyokat jól ismerő nyugat.hu szerint a csak pár éve politizáló, nemrég a Momentumhoz igazolt László Győző alpolgármester is indulhat az előválasztáson, aki a portál online szavazásán második helyen végzett szorosan Czeglédy mögött.     

A szombathelyi esettanulmány után lépjünk kicsit hátrébb, és nézzük át az összképet!

Az "emberi méltóságot sértő kijelentések" a szélsőjobboldali gyökerű Jobbikkal kapcsolatban merülhetnek fel legkönnyebben. A párt radikálisainak nagy része ugyan már a Mi Hazánk táborát erősíti, de ne legyenek illúzióink: aki 2015 előtt is tagja volt a pártnak az vérmérséklettől függően kivehette a részét a cigányok/zsidók/melegek elleni uszításból. A kérdés inkább az, mennyi nyomot hagyott maga után. A kevésbé körültekintők, mint Rig Lajos, még 2015-ben is a Facebook oldalukon osztották az ilyen tartalmakat, de Bíró Lászlónál is csak pár kommentet kellett előkeresni.

De ezeknél is sokkal nyomasztóbb a rakparti holokauszt-emlékhelyet meggyalázó Kulcsár Gergely esete. A gyomorforgató performanszt egy durcásan virággal pózolós fotóval jóvátettnek tekintette az akkori vezetőség, és Kulcsár a 2019-es önkormányzati választáson már a Jobbik-LMP-Momentum közös jelöltjeként indult volna. Bár a Momentum felsőbb vezetésének nyomására visszaléptették, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei listájának második helyéről így is bekerült a megyei közgyűlésbe. 2020 elején Jakab Péter kizáratta Kulcsárt a pártból, de ő a mandátumáról nem mondott le. Ha ettől a minden tisztességes ember számára vállalhatatlan figurától is ilyen nyögvenyelősen tudtak csak megszabadulni (a cipőbe köpködés 2011-ben történt), akkor bőven lehetnek itt még csontvázak a szekrényben. 

De nem csak a Jobbiknál merülhet fel ez a probléma. 2018-ban a Momentumos Nemes Balázsról került elő egy felvétel, amin zsidózik, cigányozik, és a melegek ellen uszít. Nemes ezt egy bocsánatkéréssel elintézte, arra hivatkozva, hogy 17 évesen mondta ezt, és azóta sokat változott. Ennyi elég volt a pártnak is, és Nemes az EU parlamenti választásokon már a Momentum listájának 3. helyén szerepelhetett. A Momentum előválasztási jogot adna a 17 éveseknek, hiszen ebben a korban képes már az ember felelős döntést hozni, Éppen ezért Nemesnek is vállalnia kellene a felelősséget a 17 évesen tett kijelentéseiért és nem lenne szabad jelöltetnie magát.

A "Fidesszel való elvtelen összejátszás" ellenzéki bajnoka kétségtelenül az MSZP. A 444 által kirobbantott parkolási botrányban kiderült, hogy Zuglóban a háttérből Tóth Csaba által irányított MSZP frakció együtt mutyizott a Fidesszel. (Tóth Csaba volt a fenti Bana Tibor-idézetben említett vasi MSZP beléptetési botrány fő felelőse, és róla mondta azt Karácsony Gergely, hogy a családját fenyegette.) De hasonló ügyekre derült fény a kispesti MSZP háza táján is, míg az óbudai MSZP-s alpolgármester, Czeglédy Gergő (aki nem rokona Czeglédy Csabának) egy egész cégcsoportot virágoztatott fel fideszes közreműködéssel. 

A korszakváltáshoz tiszta múltú emberekre lenne szükség, de ehhez komolyan kéne venni a pártoknak a kiáltványban vállalt garanciát. A szombathelyi előválasztási jelöltek sajnos nem ezt mutatják, és tartok tőle, hogy a posztban felsorolt további érintett politikusok is felbukkannak majd az előválasztáson. Ezért lenne fontos, hogy legyenek függetlenek, új arcok is az indulók között, és legyen jobb választás a selejtes pártkádereknél.

És persze tegyük hozzá: valódi korszakváltásról akkor beszélhetünk majd, ha Gyurcsány Ferenc is eltűnik a képből.   

        

            

 

 

5 komment

Nyílt előválasztás nélkül nem lesz kormányváltás

2020. december 20. 14:07 - Politológus Mihály

Már többen szavaznának egy közös ellenzéki listára, mint a Fideszre, jelentette a napoban a Medián, de hasonló eredményről számolt be nemrég a Publicus és a Závecz Research is.

Az ellenzéki összefogáson és a kormánypárton kívül azonban biztosan lesznek más indulók is. Jelen állás szerint külön indul a Medián által már 5%-ra mért Kétfarkú Kutyapárt, akiknek a legutóbbi törvénymódosítás miatt most már muszáj lenne 27 helyett 71 helyen egyéni jelöltet állítaniuk. Indulni fog a most 3% körüli Mi Hazánk is, amely a Kutyapárttal szemben inkább a Fidesztől vesz el szavazatokat. És próbálkoznak majd a Fidesz által megtolt kisebb pártok is. Ebből a kétes társaságból Gődény György mozgalma lehet a legveszélyesebb az ellenzékre.  

Arra is számítani lehet, hogy Orbán még tervez valami módosítást, amivel tovább nehezíti a vasárnap óta hivatalosan is létező ellenzéki összefogás dolgát, hiszen egyelőre nem látni, miért volt érdeke egy közös listára terelni őket. 

A Fidesz vesztett félmillió szavazót a nyár óta, de ezeknek az embereknek most nincs pártjuk. Nekik még mindig a Fidesz a kisebbik rossz, ha az ellenzéki listát a DK és az MSZP dominálja. Nagyon nem mindegy tehát, hogy  ki vezeti azt a listát, és milyen arányban képviseltetik rajta magukat lejáratódott megélhetési politikusok és tiszta múltú független jelöltek.

Októberben kitettem egy szavazást egy több mint 14 ezer megktekintést elért posztban arról, hogy ki legyen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Ezt toronymagasan Márki-Zay Péter nyerte:

 minielnok_copy.JPG

A Medián legutóbbi felmérése szerint Márki-Zay holtversenyben áll a második helyen Dobrev Klárával Karácsony Gergely mögött, aki viszont jelen állás szerint nem kívánja jelöltetni magát.

Márki-Zay egy gyakorló katolikus, konzervatív értékrendet képviselő, nyíltan bevándorlásellenes hétgyermekes családapa. Jobban hozza a Fidesz által sulykolt értékeket, mint bármelyik fideszes politikus, viszont velük ellentétben nincsenek korrupciós ügyei, sem magánéleti botrányai. Eddig nem is talált fogást rajta a fideszes média. Dobrev Klárával viszont Gyurcsány "Takarodj" Ferenc térne vissza, és ezt a DK-n kívül kevesen szeretnék.

mzp.jpg

Márki-Zay akkor is esélyes a miniszterelnök-jelöltségre, ha Karácsony végül mégis elindul, mivel Dobrev nem lépne vissza Karácsony javára. Emlékezzünk vissza, Gyurcsány a budapesti előválasztáson is hátbadöfte Karácsonyt 2019-ben.  

De ha Márki-Zay meg is nyeri, egyáltalán nem mindegy, kikkel futna neki a választásnak.

Az ellenzéki lista jelöltjeiről döntő előválasztással kapcsolatban is különböznek a pártok elképzelései:

  • A DK és az MSZP azt szeretné, ha a jelenlegi ellenzéki képviselők automatikusan újra indulnának, és csak a fideszes körzetekben lenne előválasztás. A Momentum azonban a napokban petíciót tett közzé, amiben teljes körű előválasztást követel.   
  • Az LMP-s Ungár Péter és Szabó Tímea (PM) is ellenezték korábban, hogy függetlenek is indulhassanak az előválasztáson, mivel ez megnehezítené a későbbi egyeztetéseket. Ezt oldhatná meg Márki-Zay Péter a napokban felvetett ötlete a Mindenki Magyarországa Mozgalom párttá alakulásáról, ami közös platformot biztosítana a független jelölteknek. A 8. kerületben már be is jelentkezett Pikó András polgármester támogatásával a C8 – Civilek Józsefvárosért Egyesület jelöltje, Csordás Anett.
  • A Momentum bedobta, hogy az előválasztáson szavazhassanak azok a 17 évesek, akik a választásig betöltik a 18-at. Erre tromfolt aztán a Jobbik, akik a 16 éveseknek is szavazati jogot adnának.   
  • A 2019-es budapesti előválasztásnál nagy huzavona volt az online szavazás kérdéséről. Nem meglepő módon ezt most is a fiatalabb korosztályokban népszerű Momentum forszírozza leginkább.

Egy szélesebb tömegek számára elfogadható alternatívához új, tiszta múltú emberekre lenne szükség, és ehhez meg kéne adni a lehetőséget, hogy független jelöltek is indulhassanak az előválasztáson. De az is nyilvánvaló, hogy a parlamenti ellenzéki pártoknak ez nem érdeke.

A 2019-es EU parlamenti választás megmutatta, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP is elvesztette támogatóinak jelentős részét. Ezek a pártok a túlélésért küzdenek, és ez esetenként fontosabb is lehet nekik, mint hogy leváltsák Orbánt. Az MSZP a színfalak mögött gyakran együttműködött kétes ügyekben a Fidesszel, az LMP-s Ungár Péter pedig Mészáros Lőrinc üzlettársaként igazolta, hogy nem esett messze az alma a fájától. Nehéz elhinni róluk, hogy a közös ellenzéki győzelem érdekében hajlandók lennének átengedni helyeket. Valószínűleg sokuknak kényelmesebb is a díszlet-ellenzéki szerep. 

Nyílt előválasztás nélkül viszont nem lesz kormányváltás, ezért ezt ki kell harcolni, és aztán mindenkinek részt is kell ezen vennie, aki változást szeretne 2022-ben.

 

   

 

94 komment

Víruscelebek

2020. december 15. 11:31 - Politológus Mihály

Elég sokat írtam már a koronavírus-járványon nyerészkedő Gődény Györgyről. De nem csak ő használja személyes brand-építésre a jelenlegi helyzetet, hanem sajnos olyan emberek is, akiknek a hiteles tájékoztatás és az intézkedések elfogadtatása lenne a feladatuk. Most róluk lesz szó.

Dr. Szlávik János infektológus főorvos az egyik leggyakrabban nyilatkozó szakember a témában, Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője pedig a tavaszi "Maradj Otthon" kampány arcaként lett közismert. Októberben derült ki, hogy mindketten tartanak vírus-haknikat, vagyis tömegrendezvények keretében ismertetik a közönséggel, hogyan kell védekezni a vírus ellen. Ez ugye azért is ellentmondásos, mert első szabályként kerülni kellene a tömegrendezvényeket, másrészt egy ilyen hakniért 290 ezer forint plusz áfát számlázott ki a rendezvényszervező cég, amitől már etikailag is aggályos lesz a dolog.

A két szakembernek azonban az ellentmondások sosem okoztak problémát. Amikor Szlávikot a szeptember végi Szuperkupa-döntőről kérdezték, elintézte azzal, hogy "kicsit meredek dolog", de ha a szurkolók betartják a szabályokat, "akkor sikerülhet". Pedig tudnia kellett, hogy ekkora rendezvényeket ekkor már szinte sehol nem tartottak Európában, de nem mert ellentmondani Orbánnak. (A laza járványkezelés mintaországának tartott Svédországban március óta tilos minden 50 fő fölötti rendezvény.) Eközben Győrfi Pál is pókerarccal kommunikálta a tavaszinak teljesen ellentmondó őszi intézkedéseket (illetve azok hiányát).

Mivel nem követem a bulvárhíreket, Ceglédi Zoltán tegnapi posztjából értesültem róla, hogy Győrfi Pál nemrég szerepelt a TV2 Nicsak, ki vagyok? című vetélkedőjében, míg a Reszkessetek Betörőket a korábban a Jóban Rosszban szereplőjeként is feltűnt Szlávik doktor promózza ugyenezen a csatornán, persze karácsonyi vírus-tájékoztató köntösben.

gyorfi_copy.jpg

Ezek az emberek reggel a borotválkozó tükörnek valószínűleg azt mondják, hogy erre azért van szükség, mert a bulváron keresztül nagyobb az elérés, jobban átmegy az üzenet. És hát más se dolgozik ingyen, ez is a munkájuk része. Nos, nem az. Nekik példát kellene most mutatniuk. Nem maszk nélküli forgatásokra, ruhapróbákra, tánc- és énekórákra mászkálniuk, ha éppen arról akarnak minket meggyőzni, hogy kerüljük az érintkezést a rokonainkkal karácsonykor.

Az etikai problémák mellett egyben tökéletes karakter-öngyilkosság is, amit művelnek. Mindig katasztrófa lesz belőle, ha egy karót nyelt, komoly közéleti szereplőt a bulvárral próbálnak emberközelibbé tenni. Kérdezzék meg erről Falus Ferencet vagy Bokros Lajost!   

Sajnos a jelenlegi járványhelyzet világosan mutatja, mi történik, ha hiteltelen bohócokra bízzuk a járványügyi intézkedések kommunikálását. Talán még Müller Cecíliának kellene beköltöznie a Való Világ villába, hogy teljes legyen az összkép. De nem lett volna akkor egyszerűbb Kelemen Annára vagy Fekete Pákóra bízni az egészet?  

 

6 komment
süti beállítások módosítása